Az üzleti stratégiák gyors változása, különösen a bizonytalan végeredményű fejlesztések területén gyors reagálást, alkalmazkodást kíván. Az útkeresési folyamathoz nyújt segítséget az agilis modell szerinti működés. A modell alkalmazását módszertanok (scrum, lean/kanban, stb) segítik, de mindennél fontosabb a megvalósító csapat önszerveződése, eredmény központúsága és alkalmazkodó képessége. Az agilis modell eredményei a hagyományos projektmenedzsmentben is alkalmazhatók, jóllehet az agilis megoldás a megvalósítandó feladat rész funkcióira koncentrál, szemben a hagyományos projektmenedzsmenttel, ami a teljes komplexitást egyben próbálja meg kezelni.

A 2015. január 22-i 22. PM Műhely (időpont : 16:00-18.00, helyszín : Bp. XI. Magyar Tudósok krt 2. BME I.ép. B.110 terem) vizsgálni kívánja az agilitás szükségszerűségét az üzletei környezet által meghatározott szervezetek működésében, rámutatva, hogy mindez milyen különbséget mutat vezetői kompetenciák (képességek és attitűdök) területén a hagyományos projektmenedzseri vezetői kompetenciákhoz képest. A Műhely választ keres az agilis projektmenedzsment esetén történő részekre bontás-integrálás kritikus kérdéseire, a projekt felügyelet és ellenőrzés vezetői képességeket érintő specialitásaira. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Szalay Imrét és Véry Zoltánt kérték fel.

Az „érzelmi intelligencia” azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, szabályozni, önmagunkat motiválni, az érzelmek pozitív befolyásolásával az emberi kapcsolatokat megfelelően kezelni. A projektmenedzsmentben jelentkező, egyedi, komplex problémák sikeres megoldásához sokszor a szakmai tudásnál is fontosabb az együttműködést elősegítő intelligencia, a változásokat kezelő kreativitás és a megfelelő motiváció.

A 2014. november 20-i 21. PM Műhely (időpont : 16:00-18.00, helyszín : Bp. XI. Magyar Tudósok krt 2. BME I.ép. B.110 terem) vizsgálni kívánja az érzelmi intelligencia összetevőit és azok hatását az emberi motivációra és teljesítményre, valamint az érzelmi intelligencia mérésének és fejlesztésének lehetséges módjait. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Thomán Gusztávné Anikó business coach-ot t kérték fel.

A stratégiai célokat megvalósító, komplex projektek eredményessége meghatározó a vállalatok versenyképességében. Az eredményesség szoros kapcsolatban van a versenyképességet jelentő gazdasági-üzleti értékekkel, ugyanakkor a sikeres projektekben kialakult együttműködést eredményező bizalom épülése visszahat a vállalat működési hatékonyságára. A siker-értékteremtés—projekt kultúra érettség kapcsolatának felismerése jelentősen hozzájárulhat a vállalati felső vezetés projektmenedzsment elismeréséhez.

A 2014. szeptember 18-i 20. PM Műhely vizsgálni kívánja a projekt eredményesség szempontjából legfontosabb vállalati értékeket, valamint a projekt érettség fejlesztésének lehetőségeit, amik jelentősen hozzájárulhatnak a projektek sikerességéhez. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Lugosi Erzsébet szenior programmenedzsert kérték fel.

A komplex feladatot tartalmazó, különböző érdekeket érintő projektek eredményességét rendkívül meghatározóan befolyásolják a projektben érdekeltek hatalmi-, felelősségi viszonyai. Fontos, hogy a projektben érdekeltek mindegyike tisztába legyen a felelősségvállalás elemeivel, különböző típusaival és projektek sikerességét meghatározó feltételekkel, valamint saját feladatával és annak felelősségével. A korábbi, 4. Műhely (2010. november 25) már foglalkozott a felelősségvállalás feltételeivel, de ezt elsősorban a projektmenedzser szempontjából vizsgálta. Már akkor látni lehetett, hogy a projektekben a projektmenedzserek mellett a többi érdekelt mindegyikének van felelőssége és ez rendkívül különböző szintű és így különböző befolyású a projekt sikeressége szempontjából.

Mindezek alapján a 2014. május 8-i 19. PM Műhely a projekt szereplők összességének felelősségi viszonyait, a különböző felelősségek típusait és vállalásuk feltételeit kívánja világossá és egyértelművé tenni, ami jelentősen hozzájárulhat a projektek sikerességéhez. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Fodor Andrea szervezetfejlesztési- és projekt coachot kérték fel.

A projektekben, akár a hétköznapi munkák során az emberek problémákat oldanak meg, változásokat kezelnek, új megoldásokon, lehetőségeken gondolkodnak. Biológiai tény, hogy az új helyzetek megoldása az agy legnagyobb erőfeszítéseit igénylő tevékenysége, ami idő és energia igényes folyamat. Ez a tevékenység rövidíthető, ha a megoldáson gondolkodó személy olyan hasonló helyzetek sikeres megoldásait hallja, olvassa, látja, amelyek a saját helyzetével valamilyen formában analógok. Több hasonló helyzet esetén alternatívákat, a megoldások ötvözeteként új megoldási minőségeket alkalmazhat. A tudásmegosztás lényege éppen abban rejlik, hogy a megoldandó helyzetekhez úgy állunk hozzá, hogy először a magunk és mások által alkalmazott megoldások között keresünk olyan helyzeteket, amelyek a lehető leginkább illeszkednek a saját helyzetünkhöz. Ezeknek az információknak a birtokában lényegesen egyszerűbb a saját megoldásunk kidolgozása, ugyanis láthatjuk, hogy korábban már hasonló helyzetekben milyen megoldások születtek és a megoldási alternatíváknak milyen eredménnyel végződtek. A hatékony tudásmegosztás jelentősen növeli az egyének kompetenciáját, javítja a kommunikáció és így a döntések hatékonyságát.

A 2014. február 20-i 18. PM Műhely feladatának tekinti, a tudásmenedzsment összetevőinek, megoldásainak, kritikus kérdéseinek áttekintése mellett rámutasson a projektmenedzsmentben való alkalmazás lehetőségeire és nehézségeire. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Németh Gergely munka- és szervezetpszichológust (Corporate Values Szervezetfejlesztő) kérték fel, akit a blog írásban munkatársai Bodnár Attila és Salamon János pszichológusok segítettek

Az NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) egy új módszer a szervezetek működési hatékonyságának növelésében. A módszert már több, mint 50 országban alkalmazzák a szervezetek a munkafolyamatok megtervezésére, megvalósítására, csapatok összehozására, -összehangolására, a közös eredmények értékelésére, szervezeti kultúrák kialakítására, érdekek képviseletében, lobbi tevékenységben, konfliktus kezelésben és a vezetők, munkatársak fejlesztésében. A globalizálódó világban az egyedi, komplex feladatok megoldására alkalmazott projektmenedzsment sikerességében az emberi tényezők (kompetenciák, érzelmi intelligencia) egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez keltette fel a Műhely szakmai közösségének érdeklődését az új módszer megismerésére.
A 2013. november 21-i 17. PM Műhely feladatának tekinti, az NLP módszertan összetevőinek áttekintése mellett rámutasson a projektmenedzsmentben való alkalmazására (tervezésben, csapat építésben, motiválásban, kommunikációban). Műhelyben résztvevők javaslatára került a téma kiválasztásra. Jelen bevezető blog Mészáros Edina (NLP Intézet) munkája.

Az egyedi, komplex, változást jelentő projektek eredményeihez való eljutást bizonytalanságok nehezítik, amik kockázatot jelentenek a célkitűzések elérésében. A kockázatok felismerését, megszüntetését, csökkentését illetve áthárítását jelentő hatékony kockázatmenedzsment jelentős költség megtakarítást jelenthet a célkitűzések elvárható megvalósítása esetén. A kockázatmenedzsmentet a gyakorlatban körülvevő bizonytalanságok (felelősség, kommunikáció őszintesége-nyíltsága) szükségessé teszik ezek csökkentését a Műhelyben részvevő szakemberek elméleti- és gyakorlati tudásának megosztásával.

A 2013. szeptember 19-i 16. PM Műhely feladatának tekinti, hogy a kockázatmenedzsment folyamatának áttekintése mellett a projektmenedzsment gyakorlat kritikus kérdéseit (feladatok, felelősségek) megvitassa és azokra használható válaszokat adjon. A kockázatmenedzsment hatékonyságágához az elmélet és gyakorlat ismereteinek összességére van szükség. Ez a felismerés vezette a Műhelyben résztvevő szakembereket, hogy a Műhely munkát bevezető blog megírására az elméleti megalapozást képviselő Fekete István egyetemi oktatót (Corvinus Egyetem) és a vállalati tapasztalatait bemutató Bartalis Krisztina projektmenedzsert (Vodafone Magyarország) kérje fel.

Az „érzelmi intelligencia” azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, szabályozni, önmagunkat motiválni, az érzelmek pozitív befolyásolásával az emberi kapcsolatokat megfelelően kezelni. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az érzelmi intelligencia legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az eredményesség szempontjából, mint az értelmi képességek. A projektmenedzsmentben jelentkező kihívások sikeres megoldásához is a képességeknél többet jelentő intelligenciára, sőt kreativitásra és motivációra van szükség.

A 2013.április 25-i 15. PM Műhely feladatának tekinti, hogy a pszichológia fejlődési folyamatában mutasson rá az értelmi- és érzelmi intelligencia jellemzőire, szerepükre a sikeres projektmenedzsmentben. A szakmai műhely munka fel kívánja tárni a projektmenedzserek számára legfontosabb érzelmi intelligencia összetevőket, azok általános érettségét és a fejlesztési igényeket. A Műhely blogja az intelligencia és érzelmi intelligencia jellemzőit bemutató, a Műhely beszélgetést moderáló Szatmáriné dr. Balogh Mária szervezetfejlesztő, által írt cikkét tartalmazza.

1 2 3 4 5
Olvasói sarok
[ 2011-09-23 ] PROJEKTEK KOMMUNIKÁCIÓS TERÜLETEI ÉS KRITIKUS KÉRDÉSEI - rg01
"[q=Ákos:]PM-ként mindig igyekszem elérni, hogy a szaké..."
[ 2010-05-21 ] Stratégia és projektmenedzsment - Balogh Kálmán
"== Innováció – vállalati stratégia – projektkultúra ==..."
További témák »
.