A projektekben, akár a hétköznapi munkák során az emberek problémákat oldanak meg, változásokat kezelnek, új megoldásokon, lehetőségeken gondolkodnak. Biológiai tény, hogy az új helyzetek megoldása az agy legnagyobb erőfeszítéseit igénylő tevékenysége, ami idő és energia igényes folyamat. Ez a tevékenység rövidíthető, ha a megoldáson gondolkodó személy olyan hasonló helyzetek sikeres megoldásait hallja, olvassa, látja, amelyek a saját helyzetével valamilyen formában analógok. Több hasonló helyzet esetén alternatívákat, a megoldások ötvözeteként új megoldási minőségeket alkalmazhat. A tudásmegosztás lényege éppen abban rejlik, hogy a megoldandó helyzetekhez úgy állunk hozzá, hogy először a magunk és mások által alkalmazott megoldások között keresünk olyan helyzeteket, amelyek a lehető leginkább illeszkednek a saját helyzetünkhöz. Ezeknek az információknak a birtokában lényegesen egyszerűbb a saját megoldásunk kidolgozása, ugyanis láthatjuk, hogy korábban már hasonló helyzetekben milyen megoldások születtek és a megoldási alternatíváknak milyen eredménnyel végződtek. A hatékony tudásmegosztás jelentősen növeli az egyének kompetenciáját, javítja a kommunikáció és így a döntések hatékonyságát.

A 2014. február 20-i 18. PM Műhely feladatának tekinti, a tudásmenedzsment összetevőinek, megoldásainak, kritikus kérdéseinek áttekintése mellett rámutasson a projektmenedzsmentben való alkalmazás lehetőségeire és nehézségeire. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására Németh Gergely munka- és szervezetpszichológust (Corporate Values Szervezetfejlesztő) kérték fel, akit a blog írásban munkatársai Bodnár Attila és Salamon János pszichológusok segítettek

Az NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) egy új módszer a szervezetek működési hatékonyságának növelésében. A módszert már több, mint 50 országban alkalmazzák a szervezetek a munkafolyamatok megtervezésére, megvalósítására, csapatok összehozására, -összehangolására, a közös eredmények értékelésére, szervezeti kultúrák kialakítására, érdekek képviseletében, lobbi tevékenységben, konfliktus kezelésben és a vezetők, munkatársak fejlesztésében. A globalizálódó világban az egyedi, komplex feladatok megoldására alkalmazott projektmenedzsment sikerességében az emberi tényezők (kompetenciák, érzelmi intelligencia) egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez keltette fel a Műhely szakmai közösségének érdeklődését az új módszer megismerésére.
A 2013. november 21-i 17. PM Műhely feladatának tekinti, az NLP módszertan összetevőinek áttekintése mellett rámutasson a projektmenedzsmentben való alkalmazására (tervezésben, csapat építésben, motiválásban, kommunikációban). Műhelyben résztvevők javaslatára került a téma kiválasztásra. Jelen bevezető blog Mészáros Edina (NLP Intézet) munkája.

Az egyedi, komplex, változást jelentő projektek eredményeihez való eljutást bizonytalanságok nehezítik, amik kockázatot jelentenek a célkitűzések elérésében. A kockázatok felismerését, megszüntetését, csökkentését illetve áthárítását jelentő hatékony kockázatmenedzsment jelentős költség megtakarítást jelenthet a célkitűzések elvárható megvalósítása esetén. A kockázatmenedzsmentet a gyakorlatban körülvevő bizonytalanságok (felelősség, kommunikáció őszintesége-nyíltsága) szükségessé teszik ezek csökkentését a Műhelyben részvevő szakemberek elméleti- és gyakorlati tudásának megosztásával.

A 2013. szeptember 19-i 16. PM Műhely feladatának tekinti, hogy a kockázatmenedzsment folyamatának áttekintése mellett a projektmenedzsment gyakorlat kritikus kérdéseit (feladatok, felelősségek) megvitassa és azokra használható válaszokat adjon. A kockázatmenedzsment hatékonyságágához az elmélet és gyakorlat ismereteinek összességére van szükség. Ez a felismerés vezette a Műhelyben résztvevő szakembereket, hogy a Műhely munkát bevezető blog megírására az elméleti megalapozást képviselő Fekete István egyetemi oktatót (Corvinus Egyetem) és a vállalati tapasztalatait bemutató Bartalis Krisztina projektmenedzsert (Vodafone Magyarország) kérje fel.

Az „érzelmi intelligencia” azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, szabályozni, önmagunkat motiválni, az érzelmek pozitív befolyásolásával az emberi kapcsolatokat megfelelően kezelni. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az érzelmi intelligencia legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az eredményesség szempontjából, mint az értelmi képességek. A projektmenedzsmentben jelentkező kihívások sikeres megoldásához is a képességeknél többet jelentő intelligenciára, sőt kreativitásra és motivációra van szükség.

A 2013.április 25-i 15. PM Műhely feladatának tekinti, hogy a pszichológia fejlődési folyamatában mutasson rá az értelmi- és érzelmi intelligencia jellemzőire, szerepükre a sikeres projektmenedzsmentben. A szakmai műhely munka fel kívánja tárni a projektmenedzserek számára legfontosabb érzelmi intelligencia összetevőket, azok általános érettségét és a fejlesztési igényeket. A Műhely blogja az intelligencia és érzelmi intelligencia jellemzőit bemutató, a Műhely beszélgetést moderáló Szatmáriné dr. Balogh Mária szervezetfejlesztő, által írt cikkét tartalmazza.

A hatalom alapja a jogalap, jogosítvány valamilyen cselekvésre, utasításra, döntéshozatalra (igen vagy nem mondására) vagy speciális, adott szervezetet érintő tevékenység végrehajtására. A hatalom jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a kiadott utasításokat végrehajtják, de ehhez estenként az is szükséges, hogy az utasítás találkozzon a beosztottak egyetértésével, követőkészségével. A projektek változásokat hoznak létre, ami feszültséggel és konfliktusokkal jár együtt. Ennek kézben tartásához a projektmenedzsernek megfelelő, a felelősség vállalásához és a számonkérhetőséghez kapcsolódó hatalomra van szüksége. A projektek irányítóinak a projekt szervezet felépítéshez és működtetéséhez fontos és hasznos a hatalom természetének ismerete, kritikus kérdéseinek boncolgatása, gyakorlati megnyilvánulásainak elemzése.

A 2013. január 31-i 14. PM Műhely feladatának tekinti, hogy szociológiai, illetve szervezet- és hatalomelméleti oldalról megközelítve tárgyalja és segítse a szervezeti hatalom problémakörének megértését. Az elméleti megközelítést gyakorló kollégáink tapasztalataival ütköztetve szeretnénk gondolkodni a hatalom forrásairól, szerepéről, összefüggéseiről a projektmenedzsment munka, különösen pedig ennek sikeressége szempontjából. Mindez iránymutatást, segítséget jelenthet a projektmenedzsereknek a felelősségükkel arányban lévő hatalom különféle formáinak megszerzéséhez, illetve a hatalommal való élni tudáshoz. A Műhely blogja a szociológiai szempontú bevezető előadást tartó Dr. Török L. Gábor közreműködésével készült.

A coaching egy olyan fejlesztő-támogató kapcsolat, melyben a coach legtöbbször egy vezetőnek nyújt segítséget abban, hogy gondolkodásmódjának, viselkedésének megváltoztatásával elérje saját céljait. A coach nem ad kész megoldást, hanem abban támogatja ügyfelét, hogy saját maga találja meg a válaszait. A projektmenedzserek és a projekt csapattagok is sok segítséget kaphatnak a coachtól az eredményességhez szükséges tennivalójukról.

A 2012. november 22-i 13. PM Műhely feladatának tekinti, hogy a munkában résztvevő kollégák tapasztalatai alapján feltárja a coaching feltételeit, lehetőségeit, módszereit a projektmenedzsment sikerességének javításában és a projektmenedzserek képesség- és attitűd fejlesztésében. Az itt összegyűjtött ismeretek segítséget jelenthetnek a projektmenedzsereknek annak megértésében, hogy mikor és milyen problémák esetén kell segítséget kérniük coachtól. A Műhely blogját a bevezető előadást tartó Bozsár Gabriella és Fodor Andrea írta.

A bizalom (trust) - a másik fél jövőbeli akciójával szembeni elvárás - a sikeres kapcsolatoknak és együttműködéseknek alapösszetevője, ennek megfelelően meghatározó tényezője a sikeres projektmenedzsmentnek. Bizalom nélkül harc van és az eredményes munka akadályokba ütközik. A bizalom speciális befektetés (a használattal nő), de a túlzott bizalom kockázattal jár, miközben hasznot hoz (költség csökkenés, hatékonyság növekedés, profit növekedés, adminisztráció/ellenőrzés csökkenés, gyorsabb munkavégzés, versenyképesség növekedés) és a szociális komplexitást csökkenti (segítségével rendkívül komplex feladatok oldhatók meg). A 2012. szeptember 20-i 12. PM Műhely feladatának tekinti, hogy munkában résztvevő kollégák tapasztalatai alapján feltárja a bizalom építés feltételeit, - lehetőségét és a projektmenedzsmentben alkalmazható módszereit. A Műhely blogját a bevezető előadást tartó Mészáros Gyula írta.

Klasszikus, hierarchikus, funkcionális egységekből felépülő szervezetekben a projektek és a projektmenedzser mozgástere alapvetően behatárolt. A szervezet egésze nem projektszemlélettel dolgozik, nem projektmunkára alakított. A projektmenedzsment vállalati elfogadását nagymértékben befolyásolja a vállalati kultúra, amit a vállalatban meglévő hitek, elvárások, értékek, viselkedések, kapcsolatok határoznak meg. A Műhelyben végiggondolásra kerül, hogy a különböző projekt fázisokban (előkészítés-tervezés-megvalósítás-lezárás) a projektmenedzser különböző módszerek alkalmazásával mit tehet, hogy a vállalati kultúrát a projekt sikere érdekében fejlessze. A 2012. május 24-i 11. PM Műhely feladatának tekinti, hogy munkában résztvevő kollégák tapasztalatainak bemutatásával rámutasson arra, hogy a projektmenedzsment kultúra hogyan hat vissza a vállalat kultúrájára, ami jelentős és fenntartható versenyelőnyt eredményezhet. A Műhely blogját a bevezető előadást tartó Bozsár Gabriella írta.

1 2 3 4 5
Olvasói sarok
[ 2011-09-23 ] PROJEKTEK KOMMUNIKÁCIÓS TERÜLETEI ÉS KRITIKUS KÉRDÉSEI - rg01
"[q=Ákos:]PM-ként mindig igyekszem elérni, hogy a szaké..."
[ 2010-05-21 ] Stratégia és projektmenedzsment - Balogh Kálmán
"== Innováció – vállalati stratégia – projektkultúra ==..."
További témák »
.