Klasszikus, hierarchikus, funkcionális egységekből felépülő szervezetekben a projektek és a projektmenedzser mozgástere alapvetően behatárolt. A szervezet egésze nem projektszemlélettel dolgozik, nem projektmunkára alakított. A projektmenedzsment vállalati elfogadását nagymértékben befolyásolja a vállalati kultúra, amit a vállalatban meglévő hitek, elvárások, értékek, viselkedések, kapcsolatok határoznak meg. A Műhelyben végiggondolásra kerül, hogy a különböző projekt fázisokban (előkészítés-tervezés-megvalósítás-lezárás) a projektmenedzser különböző módszerek alkalmazásával mit tehet, hogy a vállalati kultúrát a projekt sikere érdekében fejlessze. A 2012. május 24-i 11. PM Műhely feladatának tekinti, hogy munkában résztvevő kollégák tapasztalatainak bemutatásával rámutasson arra, hogy a projektmenedzsment kultúra hogyan hat vissza a vállalat kultúrájára, ami jelentős és fenntartható versenyelőnyt eredményezhet. A Műhely blogját a bevezető előadást tartó Bozsár Gabriella írta.

A projektmenedzsment csapatmunka, a projektben résztvevők (vállalati felső vezetés, projekt ügyfél, projekt szponzor, funkcionális menedzserek, projektmenedzsment, projektben dolgozók) feladata és felelőssége különböző, de eredmény csak együtt lehetséges. A projekteknek felső vezetői támogatásra van szükségük, amit a szponzor testesít meg. A „projekt szponzor” kifejezés a 80-as évek végén jelent meg az irodalomban (W. Briner, M. Geddes, C. Hastings : „Project Leadership”, Van Nostrand Reitnold, 1990), mint a „project manager´s boss”, aki mint „tulajdonos/owner” finanszírozza a projektet és ellenőrzi a pénzáramlást. A projekt szponzorálás a menedzsment elkötelezettsége az iránt, hogy meghatározza, megvédje és támogassa a legfontosabb tevékenységeket a projekt minden fázisában.
A 2012. február 16-i 10. PM Műhely feladatának azt tekinti, hogy feltárja a projekt szponzorok feladatait és azok végrehajtásának akadályait és összegyűjtsön módszereket, eljárásokat, technikákat amik segítséget jelenthetnek a projektmenedzsreknek a szponzorok támogatásában. A Műhely blogját a bevezető előadást tartó Szalay Imre írta.

A szervezeti szociogramok a szervezet komplexebb valóságát segítenek megismerni: kihez fordulhatok, ha valóban gyors döntésre van szükségem, ki az, aki soron kívül is beszerzi nekem a szükséges dokumentumokat, kitől kapok praktikus, hasznos tanácsot, ha elakadtam és ki az, aki mindig tudja a legfrissebb híreket? Mindezek a kérdések a projektmenedzsereket rendkívüli módon érintik, hiszen egyrészt a projektben másrészt a projekt környezetében kialakuló hálózatok segítheti vagy akadályozhatják a projekt sikeres megvalósítását. A 9. Műhely (2011. november 24) a szervezeti hálózatkutatás nemzetközileg elismert tudósainak, Barabási Albert László professzornak (Northeastern University Center For Complex Network Research) és Vicsek Tamás Széchenyi díjas kutatócsoport vezetőnek (ELTE Biológia-Fizika kutatócsoport) a Nature magazinban publikált eredményeit használja fel. A blog összeállítása a Műhely bevezető előadását tartó Vicsek András kutatási igazgató (Maven7) és Mittich Boglárka projektvezető (Maven7) közreműködésével készült.

Egyedi, extrém, komplex feladatok sikeres projekt megoldásának nélkülözhetetlen eszköze a kommunikáció, ami különösen sikertelen projekteknél kerül a figyelem középpontjába. A 8. Műhely (2011. szeptember 22) ennek megfelelően, a szakmai beszélgetésben résztvevő projektmenedzserek tapasztalatira építve próbálja elemezni a projektek kommunikációs stratégia választásának lehetőségeit, a projekt kommunikáció vállalati kultúrába illesztésének megoldásait, a kommunikációs hiányosságok kiküszöböléséhez szükséges kompetenciákat, a kommunikáció hatékony direkt és indirekt módszereit. Jelen blog összeállításában felhasználásra kerültek Lugosi Erzsébet Műhely tag előkészítő gondolatai.

Egyedi, extrém, komplex feladatok megoldásának nélkülözhetetlen eszköze a projektmenedzsment, ahol a feladatok megoldását bizonytalanságok nehezítik, a sikereket kockázatok veszélyeztetik. Jóllehet a vállalat vezetések és stratégiai célok megvalósulásáért felelős menedzserek mindezen problémákkal tisztában vannak mégis az érzékelhető, hogy a kockázatmenedzsment nem kap kellő hangsúlyt a projektek tervezésében, menedzselésében. A 7. Műhely (2011. május 19) ennek megfelelően, a szakmai beszélgetésben résztvevő projektmenedzserek tapasztalatira építve próbál választ találni a kockázatmenedzsment nem kellő alkalmazására vonatkozó kérdésekre, elsősorban az egyéni- és vállalati kockázat vállalás/kockázat kezelés feltételeinek áttekintésével. A feltételek ismeretében világossá válhatnak a kockázatmenedzsment alkalmazás érdekében teendő lépések.

A projektmenedzsment elismerten kulcstényezője a változásoknak és az üzleti sikereknek is. Ugyanakkor a projektek sok esetben nem teljesítik a kitűzött céljaikat. Az ellentmondás feloldására a projektmenedzsment szakma, a 90-es évek divatos komplexitás elméletének felhasználásával próbál speciális módszereket alkalmazni és menedzseri kompetencia elvárásokat (Competency Standards for Complex Project Management/CSCPM) előírni a komplex projektek sikerességének növelésére. A 2011. március 24-i 6. PM Műhely feladatának azt tekinti, hogy az extrém/agilis projektmenedzsment definícióját tisztázza, bemutassa a használatos új módszertanokat, vizsgálat alá vegye a hagyományos módszertanok alkalmazhatóságát és összegyűjtsön hazai extrém projekt eredményeket, tapasztalatokat. A Műhely bevezető előadását Szalay Imre tartja.

A projektek sikertényezői között jelentős szerepet játszik a projektvezetés (szponzor és projektmenedzser) kompetenciája, az alkalmazott szervezési folyamatok és módszertanok hatékonysága mellett. Az emberi tényező szerepét a vállalatok/intézmények vezetése fontosnak tarja, ugyanakkor még sem kap kellő figyelmet a projektmenedzserek kiválasztása, -képzése-minősítése, kellő érdekeltségi rendszerekkel a motiválása és gyakran hiányzik a projektmenedzseri szakma karrier terveinek kialakítása. A 2011. január 20-i 5. PM Műhely feladatának azt tekinti, hogy elsősorban a karrier tervezés és motiválást biztosító érdekeltségi rendszer kialakításának fontosságára felhívja a figyelmet és a résztvevő szakemberek tapasztalatai alapján a jó gyakorlat módszertanát és eszközeit közös tudássá tegye.

A komplex feladatot tartalmazó, különböző érdekeket befolyásoló projektek általában változásokat hoznak létre, ami feszültségekkel és konfliktusokkal jár (különösen ha hatalmi változások is bekövetkeznek) Ebben a helyzetben a projekt sikeréért felelőséget vállaló projektmenedzser kihívása, hogy a vállalt feladat megoldásához hatalomra is szüksége van, ami általában csak korlátozottan áll rendelkezésre, jóllehet a sikerhez szükséges feltételek biztosítása a projektmenedzser feladata. Mindez speciális ismereteket és képességeket kíván a projektmenedzsertől, ami sok esetben tisztázatlan a siker reményében feladat megoldásba kezdő menedzserek előtt. Ennek megfelelően a felelősség vállalás feltételeinek és a szükséges hatalom megszerzés lehetőségeinek megvitatását tűzte ki céljául a 2010. november 25-én megrendezésre kerülő 4. Projektmenedzsment Műhely.