Az elmúlt napokban megindult ismét a hedge-alapok vadászata, akiket felelőssé tesznek a görög finanszírozási hozamok megugrásával.

A Bloombergen látott napvilágot egy kimutatás, mely az úgynevezett makro hedge-alapok, melyek makrogazdasági „félreárazásokat” igyekeznek meglovagolni, az idén -1 százalékot hoztak. Szóval nem keresték agyon magukat a görög válságon. Természetesen, lehettek a mintában hedge-alapok, melyek igen is jól teljesítettek a válság miatt. Egyet azonban ne feledjünk el: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a görög problémák okozták a refinanszírozás megdrágulását, vagy a refinanszírozás megdrágulása okozta a problémákat?

Én úgy gondolom, hogy a görög gazdasági problémák nagyban okozói ennek a bizalmi válságnak. Ez az egész úgy működik (általában), hogy vannak problémák a világban, mint amilyen az USA-lakáspiaci lufi is volt, melyek egy katalizátorra várnak, hogy kirobbanjanak. Ilyen a görög helyzet is: a görög adósság már régóta magas volt, köztudott volt az olaszok és a görögök trükközése az eurózónába jutás miatt is, mégis csak most vált a helyzet elviselhetetlenné a görögöknek, amikor már közel 60 milliárdot kell görgetniük. A gazdasági válság elapasztotta az amúgy is gyatra adóbevételeket, az egész lakosság együtt játssza a rabló- pandúrosdit az adóhatósággal, de a másik oldalon, amikor ennek a hátulütőivel szembesülnek, akkor mindenki fel van háborodva. Persze, mint tudjuk, a hal a fejétől bűzlik. Mindenhol.

Visszatérve a tyúkra és a tojásra. A CDS-ok megugrását sokszor Sárközy elnök bankjai okozták, mivel sok francia és német bank tele volt görög kötvénnyel, és azok kezdeti enyhe esése a kockázatfigyelői rendszerekben vészjelzőt kapcsolt be. "Csökkentsd a kockázatot!!" És ez úgy kb. mindenkinél egyszerre, és mivel azt tudjuk hogy ez nem megy, ezért nagy volt a tódulás, tumultus.... . Erre, persze pár dörzsölt hedge-alap rájátszhatott... . Nem vitás. De azért ne nyeljük már le ezt a parasztvakítást, hogy a gonosz hedge-alapok tehetnek mindenről. Ők mindig csak rájátszanak: hibáztassuk a kockázati rendszerek prociklikusságát és a sok bankot, alapkezelőt, akik igyekeztek csökkenteni kockázatukat. A görög kötvények is egy tipikus "carry tradek" voltak: "olyan mint a német bund, csak többet hoz". Ez akkor olyan 0,2 százalék volt. Sokan, ezért a 0,2 százalék többlethozam fejében túlsúlyozták ezeket a papírokat, és amikor ez a különbség kiment 3 százalékra, tizenötszörösére, akkor beparáztak.

Az egész nem más, mint egy újkori görög dráma, vagy inkább tragikomédia? Ki hogy gondolja, illetve ki melyik oldalon áll... .