Amit a koleszterinről tudni érdemes

írta: Dr. Mikó József dátum: 2009. május 24. 12:31:25
Címkék: koleszterin

A vérben lévő zsírokról, trigliceridekről, szabad zsírsavakról és a koleszterinről sokat lehet hallani, azonban a legtöbben nincsenek tisztában e vegyületek szervezetben betöltött szerepével és kockázatával. A magas triglicerid-szint felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, bár kevésbé veszélyes, mint a koleszterin. A koleszterin a szervezetben rendkívül fontos és sokrétű feladatot lát el, számos, a szervezetünket felépítő molekula alkotórésze. Azonban a vér koleszterinszintjének emelkedésével a szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata hatványozottan fokozódik.

A vérben lévő zsírok (plazmalipidek) lehetnek valódi zsírok avagy trigliceridek, foszfolipidek, szabad zsírsavak, vagy lehet koleszterin.
Az emberi vérsavóban a fehérjéhez kötött formában jelenlévő trigliceridek szintje 0,5-1,7 mmol/l között van. A magas triglicerid-szint felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, bár kevésbé veszélyes, mint a koleszterin.

A koleszterin (koleszterol) víztaszító, aromás, úgynevezett szterán vázas szénhidrát. A szervezetben rendkívül fontos és sokrétű feladatot lát el. Számos, a szervezetünket felépítő molekula alkotórésze. Koleszterinből készül a hormonok egy része, másrészt fontos a sejtfal felépítésében. A koleszterint részben táplálék formájában juttatjuk be a szervezetünkbe, részben mi magunk, pontosabban a máj is állít elő koleszterint. A vérben keringő koleszterinnek az egészséges szervezetben mintegy 33 %-a származik állati eredetű táplálékból, a többi "saját termék".

Ebből adódik, hogy a megemelkedett koleszterinszintnek két okát kell ismernünk:
1. a bevitt táplálék koleszterintartalmát és
2. a különböző zsírokból a szervezet által előállított koleszterin mennyiségét.

A koleszterin típusai:

Az LDL-koleszterin ("low density lipoprotein") kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik, és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető vagy rossz koleszterinnek" is nevezik. A magas szérum koleszterinszint általában magas LDL-szintet is jelent. A koszorúérbetegség egyik legfontosabb kockázati tényezője az emelkedett LDL-koleszterin vagy „rossz” koleszterin vérszintje.
A HDL-koleszterin ("high density lipoprotein") nagy sűrűségű lipoproteint jelent. A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, végül a bélben végzi. Így védi az érfalat.
Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.
A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni. Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low density lipoprotein") szintje is, amelynek zsírsavait energianyerés céljából égeti el a szervezet.

Hogyan alakul ki a magas koleszterinszint?

Lényegében három okot kell említenünk:
1. a genetikailag öröklődő zsíranyagcserezavarokat,
2. az egyéb szervek - a pajzsmirigy, máj és vese - megbetegedéseit,
3. a helytelen, túl zsíros táplálkozást.

Az öröklött hiperkoleszterinémiára az LDL-koleszterin szintjének megemelkedése jellemző. Több gén hibája okozhatja, de minden formában közös, hogy a májsejtek LDL-receptorai, melyekkel a vérből fel tudnák venni az LDL-koleszterint, hibás. Így a fölös koleszterin ahelyett, hogy a májban lebomlana, lassan lerakódik az erek falában.
Az örökletes hiperkoleszterinémia dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek továbbadódik.
A három ok közül egyértelműen a helytelen táplálkozás a leggyakoribb. Koleszterint csupán az állati táplálékkal veszünk fel, így az állati eredetű zsírok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél valóban csak ezen múlik a normális koleszterinszint.
Azonban, ha a rendesen betartott diéta ellenére sem csökken a koleszterinszint, akkor a fő ok vagy valamilyen máj-, vese-, pajzsmirigybetegségben, gyógyszer mellékhatásban vagy a genetikailag öröklött anyagcserezavarokban keresendő. Ekkor is fontos a koleszterin-bevitel csökkentése, ami azonban önmagában nem elég, ilyenkor orvosi kezelésre, gyógyszeres segítségre is szükség van.
Öt éve amerikai kutatók félezer önként jelentkező felnőtt vérkoleszterinjének laboratóriumi meghatározását végezték el és kiderült, hogy a vér koleszterin szintje télen jelentősen magasabb, mint a nyári időszakban, amely a gyógyszeres kezelésben részesülőknél is kimutatható. A nők koleszterinje szintje januárban tetőzött, a férfiaké már decemberben. Ennél fontosabb volt az a felismerés, hogy téli időszakban 22 %-al több vizsgált személynek volt kórosan magas a koleszterinje, mint a nyári hónapokban. Az elemzése azt a meglepő tényt igazolta, hogy az évszaki különbség a gyógyszeres kezelés mellett is megmarad. Azt találták, hogy ez emelkedett vérkoleszterin enyhébb, vagy erélyes kezelés ellenére egyaránt függ a téli-, vagy nyári időszaktól. A kutatók hangsúlyozzák, hogy mind a betegnek, mind kezelőorvosának fontos, hogy tisztában legyenek ezzel a törvényszerűséggel.
Tudományos megfigyelések azt is igazolták, hogy a tartós stressz hatás emeli a vér koleszterinszintjét. Ez az emelkedés önmagában azonban ritkán éri el a kóros szintet.

A magas koleszterinszint kockázatai:

A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye. Amennyiben a vér koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő. A LDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20%-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. A koleszterinszint 1%-os csökkenése 2%-kal, 10%-os csökkenése pedig 20%-kal csökkenti a megbetegedés esélyét.
Az érelmeszesedés fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni. A HDL-koleszterin, amely a máj felé szállítja a fölös vérzsírokat, érvédő hatású, tehát ebből több kellene.

Tennivalók:

Először is időnként ellenőriztetni kell a koleszterinszintet, emelkedett szérum-koleszterin érték esetén pedig fel kell tárni az okokat. Ehhez mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és elengedhetetlen a koleszterinszegény táplálkozás, a koleszterin-bevitel csökkentése.
Az orvos szükség esetén gyógyszeres kezelést javasol, de mindenki sajátmaga orvosa is, ha sikerül megváltoztatnia táplálkozását és életmódját.
A zsíranyagcsere-zavar által okozott magas koleszterinszint és/vagy emelkedett triglicerid-koncentráció gyógyszeres befolyásolására csak akkor van szükség, ha a zsírszegény diéta, a súlyfelesleg megszüntetése, az alkohol kiiktatása, a mozgásteli életmód a kívánt mértékű változást nem tudja biztosítani, és továbbra is 5,2 mmol/1 felett marad a vérben a koleszterin- és 2,3 mmol/1 felett a trigliceridszint.
Otthon is könnyen megvalósítható diétás tanácsok:
1. A sovány hús, sonka, haltermék szerepeljen a helyesen összeállított étrendben. A sok tengeri halat tartalmazó étrend bővelkedik telítetlen omega-3-zsírsavakban. Az omega-3-zsírsavak mérséklik a vérrögképződés kockázatát, elősegítik az erek elernyedését, csökkentik az összkoleszterin és trigliceid mennyiségét, így az érelmeszesedés és a szív koszorúér-betegségek megelőző terápiájában kiemelkedő jelentőségűek.
2. A tojássárgája fogyasztását lehetőleg korlátozzuk, maximálisan heti két tojás megengedett.

hirdetés
3. Az 1,5%-os tejet és az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket előnyben kell részesíteni magasabb zsírtartalommal rendelkező társaiknál.
4. Lehetőség szerint válasszunk barna vagy rozskenyeret, igyunk alacsony cukortartalmú italokat és ásványvizet, táplálékunk legyen gazdag gyümölcsben és zöldségben.
5. A fokhagyma lipidcsökkentő hatását tudományos eredményekkel is sikerült igazolni, napi rendszerességgel fogyasztott néhány gerezd a vér zsírtartalmát akár 10-13%-al is mérsékelheti, ami lehetővé teszi egyes időskori érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzését, illetve késleltetését. A fokhagyma kúraszerű alkalmazása mérsékli a thrombocyták (vérlemezkék) összetapadásának mértékét, védő hatású a vérrögök (thrombusok) létrejöttével szemben, valamint csökkenti a vér káros koleszterinszintjét. A fokhagyma kellemetlen illatának kiiktatását egyes készítményekben kakukkfű hozzáadásával érik el. Kiváló alternatívának tűnik a medvehagyma, amely vérnyomás- és vérzsírcsökkentő, véráramlás javító hatását az erőteljes fokhagymaszag nélkül váltja ki.
6. A vöröshagyma hatóanyag kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham, koszorúér megbetegedés kialakulásának csökkentésére használják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.

hozzászólások
Olvasói sarok
[ 2010-02-19 ] Az egészségmustráról - Dr Ozsváth Mária
"A szemtréning (kézikönyv-ből) Dr. Ozsváth Mária (sz..."
[ 2009-08-02 ] A vastagbél-diverticulosis - ursula
"Szeretnénk látni róla felvételt és mikor készült...."
[ 2009-05-13 ] Influenza és a védőoltás - rapista
" '''''AZ EMBERISÉG JOGGAL FÉL AZ ISMERETLEN JÁRVÁNYOKT..."
[ 2009-02-20 ] A hüvelygomba fertőzés - RDora
"Candid okozta fertôzések kezelésérôl az alábbi oldalon..."
[ 2008-09-14 ] Itt az ősz! - Don Calo
"MMR, Lendva, 2008.09.14. 11.35 ó. [smiley=217/] MM..."
További témák »
.