Alvászavarok, délutáni álmosság, jet-lag

írta: Dr. Ruzsovics Ágnes dátum: 2007. november 18. 10:23:00
Címkék: alvászavar, jet-lag

Az alvás az élet elemi jelensége, az emberi létezés nélkülözhetetlen fázisa. Ma is csak feltételezések vannak arról, hogy szervezetünk számára milyen hasznot hoz az alvás.

Érdemes tudni, hogy kétféle alvás létezik: a lassú hullámú és a gyors szemmozgásokkal (rapid eye movement) jellemzett ún. REM-alvás. Ezeknek eltérő a funkciójuk. A lassú hullámú alvás valószínűleg a szervezet felépítésében és regenerációjában játszik szerepet. A REM-alvás az agy működésével kapcsolatos és azon belül is a szellemi, a pszichés történéseket segíti.

Az álmosság alakulása két, egymástól független hatás összegződésének eredménye: az egyik az ébren töltött idő alatt felgyűlt alvásszükséglet, a másik egy cirkadián természetű alváshajlandóság. E kettő egymásra tevődése szinte törvényszerű esti elálmosodást von maga után. Az említett jelenségek azonban kiegészülnek egy jól ismert folyamattal, ami az álmosság kora délutáni csúcsát váltja ki. Ennek oka a táplálkozással kapcsolatos emésztő szervrendszeri fehérjék felszabadulása és a szabályos bioritmus. Az álmossághullám a kora délutáni órákra, általában 13 és 16 óra közé esik, átmeneti jellegű, nem tart tovább másfél-két óránál. De napszaktól függetlenül is számos hatás álmosít. A sötétség, a monotónia és az unalom köztudottan álmosít. A fokozott fizikai megterhelés az anyagcsere-folyamatok fokozása által növeli a testhőmérsékletet, ami a véráramon keresztül az agy hőmérsékletének növekedéséhez vezet, ami fokozza az álmosságot. Ezzel teljesen megegyező módon hat ránk a kánikula, a láz (bakteriális- vagy vírusfertőzés), vagy akár egy forró fürdő.

Viszonylag könnyen tudunk alkalmazkodni a szokatlan időpontokban támasztott követelményekhez, amennyiben ezek átmeneti jellegűek. Ilyen helyzet az éjszakai műszak és az időzónák átrepülése (jet-lag). A jet-lag jelenségen belül a nyugati irányba történő időzóna-változásokat hamarabb megszokjuk, mint az ellenkező irányúakat.

A felnőtt lakosság nagy része időszakosan, vagy rendszeresen küzd az éjszakai álmatlanság, vagy a nappali aluszékonyság rémével. Átmeneti álmatlanságot változatos tényezők okozhatnak. Gyakorlatilag minden, ami a szervezet aktivációs szintjét növeli, a stressz, szorongás hátterében a zajos környezet, sikertelenségtől való félelem, szerelmi bánat vagy bármilyen aggodalom állhat. Ha a folyamat hosszabb ideig, napokig tart kialakulhat egy feltételes reflex, ami alvászavarrá válhat. Le kell szögezni, hogy az alvás kimaradása nem okoz egészségkárosodást, a stressz, a szorongás viszont igen!

Az alvászavarok okait többféleképpen csoportosíthatjuk:

  • Szervezeten belüli okok (alvás közbeni légzési elégtelenség, nyogtalan láb szindróma)
  • Szervezeten kívüli okok (magassági- alkalmazkodási-, ételallergia okozta alvászavar, altatószer vagy alkohol függőség okozta alvászavar)
  • Cirkadián ritmus megzavarása (jet-lag, többműszakos munka)

Az "5 P", az okok angol listája:
  • Fizikai okok (physical causes): fájdalmak, hormonzavarok, allergiák, vérkeringési zavarok
  • Fiziológiás okok (physiological causes): öregedés, zajos környezet, rossz szokások, nem megfelelő hőmérséklet, kényelmetlen fekvőhely
  • Pszichológiai okok (psychological causes): szorongás, aggodalom
  • Pszichiátriai okok (psychiatrical causes): depresszió, pánikbetegség
  • Farmakológiai okok (pharmacological causes): pszichoaktív szerek (koffein)

Álmatlanság esetére számos jó tanács látott napvilágot. E szerint aktívan kell élni, azaz változatos szellemi-fizikai terheléssel napközben ki kell fárasztani a testet, lelket. Este nem szabad sokat enni, felzaklató filmet nézni, felpörgető tevékenységet végezni. Fokozatosan kell lejjebb venni a napi tempót, lelassulva elcsöndesedni, és automatikusan jön az álom. Az alváskutatók szerint a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, ha nehéz az elalvás. A szorongás ébren tart és könnyen kialakulhat az ördögi kör.
Amennyiben az éjszakai ébrenlétért érzelmi válság, gyászreakció felel, vagy érzelmi felfokozottság, ami elmúlik, aztán minden visszatér a rendes kerékvágásba, ott többnyire nincs szükség orvosi segítségre. Azonban, ha valami más a magyarázat, feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni és gyógyszeres segítséget igénybe venni, de csak rövid időre!

Az alvászavarok két esetét kell kiemelni, amelyek mindenképpen orvosi segítségre szorulnak.

A nyugtalan láb szindrómát (restless leg syndrome) az elalvás előtt vagy az álmosság állapotában elsősorban az alsó végtagokban jelentkező érzéskiesések jellemzik. Ezek a zavaró érzések a mozgás és általában az aktivitás hatására eltűnnek. Az esetek 70-90%-ában társul az alvás közbeni periodikus lábmozgásokkal. A gyógyszeres kezelés nélkülözhetetlen.

Alvás közbeni légzési elégtelenség (alvási apnoe-szindróma) tüneteivel küzdő személyek légzése az ébrenlét ideje alatt kifogástalan, alvás közben azonban csökkenhet a beáramló levegő térfogata vagy a felső légúti izmok renyhesége miatt átmenetileg elzáródhatnak a légutak, vagy csökkenhetnek a légzést fenntartó idegrendszeri stimulusok. Minden ilyen epizódot néhány másodperces ébredés követ, mert a vér oxigéntartalma csökken, a mellkasi izmok pedig erőteljesen összehúzódnak, hogy a légzésdeficitet kijavítsák. Az ébredés ahhoz elég hosszú, hogy a légzési elégtelenség megszűnjön és az alvásciklus megszakadjon, ahhoz viszont nem mindig, hogy az ember az epizódot tudatosítsa. Ezért a beteg fő panasza a súlyos nappali álmosság, ami sokszor a mindennapi tevékenységében is gátolja. A betegek és hozzátartozóik gyakran panaszkodnak erős horkolásról, kedvetlenségről, szexuális impotenciáról, memória- és figyelemzavarokról. A szindróma kialakulását fokozza az előrehaladott életkor, a jelentős testsúlyfelesleg, a magas vérnyomás, a pajzsmirigy hormon zavarai, felső légúti rendellenességek és a nyugtatók szedése. Emellett öröklött tényezőkkel, túlzott alkoholfogyasztással, háton fekve alvással, az orrlégzés zavaraival, nagy garatmandulákkal és a fogsorok egyes záródási rendellenességeivel is összefüggésben állhat.

Az alvászavar felborítja egyes hormonok termelését, így inzulinrezisztens diabéteszhez, kóros elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, szívritmuszavarokhoz vagy iszkémiás szívbetegséghez vezethetnek. A kórkép legsikeresebben az ún. folyamatos pozitív légúti nyomás módszerével (CPAP-Continuous Positive Airway Pressure) kezelhető, de emellett életmód-terápiák, gyógyszeres kezelések és műtéti beavatkozás sajátos kombinációit is alkalmazzák.


hozzászólások
2007. november 21. 10:52:23

alkohol-koffein, alkohol-koffein köv. spot, alkoholizmus v. gyomorbántalmak :)

Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.


Olvasói sarok
[ 2010-02-19 ] Az egészségmustráról - Dr Ozsváth Mária
"A szemtréning (kézikönyv-ből) Dr. Ozsváth Mária (sz..."
[ 2009-08-02 ] A vastagbél-diverticulosis - ursula
"Szeretnénk látni róla felvételt és mikor készült...."
[ 2009-05-13 ] Influenza és a védőoltás - rapista
" '''''AZ EMBERISÉG JOGGAL FÉL AZ ISMERETLEN JÁRVÁNYOKT..."
[ 2009-02-20 ] A hüvelygomba fertőzés - RDora
"Candid okozta fertôzések kezelésérôl az alábbi oldalon..."
[ 2008-09-14 ] Itt az ősz! - Don Calo
"MMR, Lendva, 2008.09.14. 11.35 ó. [smiley=217/] MM..."
További témák »
.