A vastagbél-diverticulosis
írta: Dr. Mikó József dátum: 2009. augusztus 2. 09:36:54Címkék: diverticulosis, bél, vastagbél
A vastagbél-diverticulosis (a bélben található kis kiöblösödések) a fejlett országokban igen gyakori állapot. Fő oka valószínűleg a csökkent rosttartalmú étrend.
A diverticulumok kialakulásának oka a bélfal meggyengülése, a megváltozott motilitás, szenzitivitás; ebben a rostszegény étkezésnek döntő a szerepe. A bélfal kollagénnek a korral történő változása pedig a fal ellenállásának csökkenését eredményezi.
Az érintettek többsége tünet- és panaszmentes. Csak az esetek 10-20 százaélkában jelentkezik valamilyen, igen változó gyakoriságú és súlyosságú klinikai jel.
Megkülönböztetünk szövődménymentes, de panaszt – hasi diszkomfortérzést, fájdalmat, puffadást, székelési zavart – okozó, valamint szövődménnyel járó – gyulladás, szűkület, tályog, perforáció, vérzés – formát.
A diverticulitis a leggyakoribb – a diverticulosisok 10–25%-ában előforduló – szövődmény. A gyulladás érintheti csak magát a diverticulumot, de lokalizáltan a környezetre is terjedhet (peridiverticulitis); kialakulhat mikroperforáció, ez ráterjed a környező zsírszövetre és kis bélkörüli tályogot okoz. Ritkán jön létre széles perforáció, nagy tályog és jelentős gyulladásos massza, esetleg a környező szervekre terjedéssel. Igen ritka az életet veszélyeztető, diffúz hashártyagyulladással járó szabad perforáció.
A betegek 93–100 százaléka a has bal alsó kvadránsában panaszol fájdalmat. Láz az esetek több mint felében, jelentősen emelkedett fehérvérsejt szám a betegek háromnegyedénél jelentkezik.
Diagnózis
A diagnózis felállítása és a terápia néha igen egyszerű, olykor azonban differenciáldiagnosztikai problémák merülhetnek fel, és a kezelés is gondot okozhat. Szövődménymentes esetben irrigoszkópia vagy kolonoszkópia végezhető. Szövődményes formában a lehetséges vizsgálati kockázat (perforáció) miatt is a nem invazív módszereket (ultrahang-, CT-, MR-vizsgálat) kell előnyben részesíteni. Emellett ezekkel a módszerekkel kimutathatók az esetleges bélen kívüli eltérések (folyadék, tályog, levegő) is. Vérzés esetén kolonoszkópia, esetleg angiográfia végzendő.
Konzervatív kezelés
A kezelés mindig a beteg állapotától függ. Panaszmentes diverticulosisos egyénnek csak rostdús étrend ajánlott prevenciós célból. A panaszos, de szövődménymentes betegnek részben tüneti kezelés adható, részben a rostdús diéta, vagy a rosszul felszívódó széles spektrumú antibiotikum segíthet a tünetek gyakoriságának, súlyosságának, szövődmény kialakulásának csökkentésében. Szövődmények – különösen azok ismétlődése – esetén a gyógyszeres kezelés mellett műtéti megoldás válhat szükségessé. A diverticulitis kezelése szövődménymentes esetben nem igényel fekvőbeteg-intézeti elhelyezést. A beteg csak folyékony, salakanyagmentes diétát fogyaszthat, és legalább 14 napig széles spektrumú antibiotikumokat kap orálisan. Gyakran két-három nap alatt látványos javulás érhető el.
Kórházi ellátást igényel azonban, ha súlyos szisztémás tünetei – fokozódó láz, fájdalom, kiszáradás, peritonealis izgalmi jelek, jelentős vérkémiai eltérések – alakulnak ki.
Sebészi kezelés
Megelőzés
Hangsúlyozni kell a megelőzés fontosságát, hiszen a diverticulosis a táplálkozással összefüggő állapot. A diétás és életmódbeli tanácsok adása legalább annyira részét képezik az orvosi tevékenységnek, mint a már kialakult betegségek kezelése.A megfelelő rostdús étrend mindenképpen ajánlott.. A megfelelő hatás napi 20–60 g diétás rost elfogyasztásával érhető el, ez a mennyiség diverticulosis prevenciójaként is ajánlható. Nagy jelentőségű a bőséges folyadékbevitel is.
| hozzászólások | |
2009. augusztus 2. 23:48:41 Szeretnénk látni róla felvételt és mikor készült. |





