A kommunikációmenedzser szerepe

írta: Véry Zoltán dátum: 2015. június 28. 18:45:08
Címkék: Communication Manager, Chief Communications Officer, Kommunikációmenedzser, Kommunikációs Igazgató, Kommunikátor

Egy átváltozó szereplőről lesz szó ...

Sok mindent, így a kommunikációt is menedzselni kell. Na jó! De mit? A hangzó-, az írásos-, és a képi beszédet. A formális beszédet és annak rendszerezését, formálását. A kommunikációrendszer működését és folyamatos fejlesztését. A kommunikátorokat (beszélőket) és interakciókat. Mert míg a cselekvés tevékenység, addig a kommunikáció értelem teli esemény. Azaz, az kell, legyen. Mert értelem és cselekvés „összejátszik”. Együtt jár! Minden cselekvést értelem teli interakció előz meg, kísér s követ. Ezt kifelejtik a folyamattervezéskor. Ezért egysíkúak a folyamatok. Az alkalmazott üzleti és hivatali folyamatok nagyrészt a tevékenységekre fókuszálnak, míg a tevékenységeket, függőségi láncokat, eljárásokat megelőző, kísérő és követő beszédre nem vagy kevésbé. Márpedig a szervezeti beszédet is, akárcsak a profitot, a pénzáramot illetve a folyamatokat, menedzselni kell. Ez azt jelenti, hogy a rendszerbe kell foglalni illetve a teljesítményeket, a költségeket és a változásokat meg kell figyelni. A kockázatokat fel kell ismerni, meg kell érteni. Az áramlásokat pedig kézben kell tartani. Azért, hogy ne csak beszéljünk, de értsük egymást. Az értés megértést jelent, nem csupán felfogást. A szót értés vezet célokhoz, eredményekhez. A szervezeti kommunikáció nem informatikai ügy. Eszközhasználat vonatkozásában az. Az informatikusok azzal foglalkozzanak amihez értenek. Az képviselje a szervezeti- és projekt-kommunikáció szakmaiságát, aki célirányosan és sokoldalúan képzett. Aki ért hozzá. Ő a kommunikációmenedzser! Aki több aspektusban látja, szemléli az egészet, a részeket és a komponenseket.

Mert a szervezeti kommunikáció sokoldalú rendszer! Szociotechnikai rendszer. Technikai-technológiai rendszer és szociális-rendszer egyidőben. De szociokulturális rendszer is, mert minden értelemformálás (így a beszéd) kulturális közegű, nem csupán szociális, nem csupán nyelvi, nem csupán kognitív. A részekhez és az egészhez szabályokat kell kidolgozni, bevezetni és betartatni. Kapcsolódási (össze és szét)-, minőségi-, biztonsági-, elszámolási-, üzleti-, és más szabályokat. Az információ-közlés-megértés a kommunikáció háromsága, összetartozó mozzanata, eredményességének feltétele. Az információ az, ami meglepetést okoz, mert „jelent” valamit, az adat pedig a jelentés hordozója. A szervezeti információ nem csak küldést/fogadást, de megértést kíván. Ezért az információk tervezést, dizájnt kívánnak a befelé- és kifelé-irányuló küldözgetés előtt. A „Information Design” –t tanulni kell, mert nem magától értetődik. Sok érthetetlen vagy félreérthető adat kíséretében kapok üzenetet, jelentést még ma is. Szórjuk a jeleket, mert ma már vannak gyors hatékony „jelszóró gépeink”. Árad az értelem és vele együtt az értelmetlenség is. Ezt a jövőben „kordában kell tartanunk”. Szabályoznunk, menedzselnünk kell: még hatékonyabban és hatásosabban a formális beszédet!

Mit csinál a kommunikációmenedzser

Minden ágazatban mást és mást. Mást a multinacionális, és mást a lokális cégeknél. Mást a termelő-, mást a kereskedő-, mást az informatikai-, mást a digitális termékeket előállító és forgalmazó cégeknél, mást a telekommunikációs cégeknél, és mást a médiacégeknél. A SMART nem csupán technológia, de üzleti „filozófia” és üzleti „elegancia” (üzleti kiállás, szolgáltatásszint nyújtás) is! A SMART BUSINESS nem az okosságával kérkedik, hanem a korszerűségével, a megbízhatóságával, a kollektív (kommunikációs) intelligenciájával, termék- és szolgáltatás-kiválóságával. Azzal, amit nyújt a vevőknek és a partnereknek, érdekelteknek. Mivel mindezt magas szintű, menedzselt kommunikációval tudja megvalósítani, kommunikációmenedzsert s adott esetben CommManStaff-t alkalmaz, a következő tevékenységek végzésére:

Tevékenységkör

1) A szervezeti kommunikáció rendszerezése. A kommunikációrendszer építése, bővítése.
2) A szervezeti kommunikáció stratégiai s operatív tervezése, elemzése
3) A szervezeti kommunikáció sokoldalú kontrollja
4) A szervezeti kommunikációs döntések előkészítése és a döntéshozás
5) Nyelvi szakértés-lektorálás, szövegek strukturálása és értelmezése
6) A kommunikációs problémák megoldása
7) A szervezeti kommunikáció szabályozása
8) Kommunikációs beruházások, fejlesztések, migrálások irányítása
9) Kommunikációs felületek (plakátok, weblapok) tervezése és készítése
10) Videó-anyag forgatókönyvek írása, forgatása, megosztása
11) Szóróanyagok, éves jelentések tervezése, készítése, szórása
12) Nyilatkozó, szóvivő szerepkör (normál esetben és válság esetén)
13) Facebook, Linkedin, Twitter megfigyelése, elemzése, értékelése
14) TV, Rádió, Sajtó médiafigyelése, elemzése, értékelése

A szervezeti kommunikáció sokoldalú kontrollja

A sokoldalú kontroll azt jelenti, hogy több szempontból és/vagy több módszerrel kontrolláljuk ugyan azt. Az üzleti tényezőket illetve a rend egységeit, komponenseit. Akár többféle célból is. Például más negatív visszacsatoló (kibernetikai) módon és más pl. Six Sigma alapon irányítani. Más ellenőrizni, más felügyelni, más auditálni és más megfelelőséget kontrollálni. A Six Sigma a hibákra, a hibázásokra, azok megelőzésére és szűk sávban tartására összpontosít. A költséghelyi teljesítmény és költségszámítás a terv-tény-eltérés-beavatkozás kontrolljára. A kommunikációs szabályok betartásának ellenőrzése viszont megfelelőség-kontroll (compliance control). A sokoldalú kontrollra a többszempontú (plurális) vezetés beállítódása/irányultsága miatt van szükségünk. Mert sok oldalról, több perspektívából kell megfigyelnünk és értékelnünk a kommunikációs dolgokat is. Úgy kaphatunk csak átfogó képet. Úgy tudjuk igazán befolyásolni a részt és az egészet. Mert „a szervezet nem emberekből, hanem kommunikációs interakciókból épül s fejlődik.” Az egészet a kommunikációs interakciók értelme szövi és tartja össze. Nem csak a cselekvés, hanem az értelem meghatározó a szervezet (előre)gördülésében, pörgésében. Az hajtja a céget! Vagy nem.


hozzászólások
Olvasói sarok
[ 2011-10-17 ] Pénzfokális- vs. pénzügyi-kontroll - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Köszönöm az érdeklődést, a hozzászó..."
[ 2011-08-29 ] Pénzfokális controlling© - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Örülök, hogy tetszik. Like! Ha tu..."
[ 2011-08-04 ] Szervezetfejlesztés: tréning és kontroll – Beszélgetés tanácsadókkal - Küsz András
"Kedves Zsolt ! A cénégyzet módszer inkább egy busines..."
[ 2011-05-03 ] Modern Vezetői Controlling - Kristóf Péter
"A válaszhoz szorosan kapcsolódik a legutóbbi, A contro..."
[ 2010-10-18 ] A rugalmas vezetésről és kontrollról - Pitlik László
"http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText..."
További témák »
.