Kutatásfejlesztés és műhelymunka a Szent István Egyetemen

írta: Véry Zoltán dátum: 2011. március 5. 07:46:37
Címkék: Management and Research Discourse

Nincs mindig időnk kávéházba menni, így most Skype-on beszélgetünk, este, amikor a család többi tagja már alszik. Ezúttal folytatjuk az [elmélet, s gyakorlat] differencia témánkat. Ahhoz, hogy elmélet, s gyakorlat együtt járjon, össze kell dolgozzunk, mert a közös munkában ismerjük meg egymást. A másik személyt (alter), de önmagunkat (ego) is. A gyakorló szakember az elméletből, az alkotó-gondolkodó ember a praxisból is merít. A maga életébe, a csapata asztalára, sőt a maga tányérjába is.

Dr Pitlik Lászlóval (lásd részletesen: http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3) a Szent István Egyetem GTK TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet Információtechnológiai Tanszék docensével beszélgetek kutatásfejlesztési munkákról, s eredményekről.

VZ: Kérlek, engedd meg, hogy egy személyes vonatkozással kezdjem. Tizenkét éve, amikor megismertelek, rögtön kiderült számomra (már a beszédből is), hogy te multidiszciplináris szemléletű, alkotó tanárember vagy. Ha nem veszed udvariatlanságnak (nem annak szánom), amolyan „szellemi nyughatatlan”. Mit gondolsz, hogyan viselik, illetve használják ki ezt a vezetőid, kollegáid, s a hallgatóid?

PL: A különcség, a megosztó személyiség a mai világban értékként élhető meg, vagyis vonzerőt gyakorol a hasonlókra. Természetesen taszító erőt is jelent a más habitusúak számára. A kérdés csak az: több-e az okozott kár, mint a vélelmezett hasznosság? Ha a potenciális haszon a nagyobb, akkor fenntartható ez az életforma is. Ez egy tipikus hasonlóságelemzés (hogy in medias res a szakmát is rögtön belekeverjem a válaszba): ha felírnánk tetszőleges szempontok alapján saját magunk és környezetünk profilját, s keresnénk, modelleznénk a plátói JÓ ember fogalmát, akkor az egymáshoz képest kialakuló erőterekben sokan átlagosnak, egyensúlyinak, normálisnak, mások enormnak, azaz lefelé vagy felfelé kilógónak lennének fémjelezhetők. S ha kérdés minden egyes rétegére választ szeretnék adni, akkor a Hallgatókból mindig pont annyi kerül elő valahonnan partnerként, amennyivel öröm és megtiszteltetés együtt dolgozni. Természetesen mindenkor szembesülni kell a masszív meg nem értéssel is. Ez a meg nem értés nem lehet kölcsönös, ugyanis az oktatás/nevelés keretrendszere nem igazán engedi meg, hogy stigmálva minősítsen egy oktató egy Hallgatót. A feladatunk sokkal inkább a logikai és néha érzelmi meggyőzés, akkor is, ha a másik fél érzelmi pozíciókat vesz fel velünk szemben, vagy éppen mellettünk. A kollégákra, a valódiakra az egymáshoz való vonzódás alapszabálya érvényes, s a formálisan egy csapatba soroltak esetén gyorsan egyértelművé válik: ki kivel milyen területen tud/képes/akar együttműködni. A vezetők kérdése a legérdekesebb: itt válasz helyett illik (nem illik?) visszakérdezni: kik a vezetők? (ugyanis a formális munkajogi kérdések és a szakmai, iránymutató, stratégia-alkotó erőterek elválhatnak egymástól…)

VZ: Nem definíciónak szánom, s nem is humornak: A vezető az, aki vezet, mert például ismeri a célhoz vezető utat illetve a célbeérés módját, technikáit, s leküzdi a nehézségeket. A vezetettek (az építők) meg követik őt, s együttműködnek a feladatvégzésben, s a célszerűségben. Ez nemcsak jogi, de szakmai felelősség is. Mert a vezetés is egy szakma. Nem mindenki tudja jól csinálni. Létezik persze önszerveződés is, ahol a vezércsillag, pl. a „méhkirálynő” csak ítéleteket hoz, ha az szükséges.

VZ: Tudom, hogy sokat utazol (utaztál), veszel részt (vettél részt) hazai, s nemzetközi projektekben. Mit kutattatok és fejlesztettetek az elmúlt 10 évben? Beszélnél nekünk röviden a kiemelt munkákról és eredményekről?

PL: Nemzetközi szinten 2004-ig szorgalmasan igyekeztem az EU agrárstatisztikai elvárásait a magyar adatokra érvényesíteni, majd ezen immár konzisztenssé tett adatvagyonon elemzéseket elvégezni német projektvezetés mellett. Ez az időszak számos véletlen együttállás és egy névtelen halálos fenyegetés után magától véget ért. Az adatvagyon-gazdálkodás helyzete azóta sem sokkal jobb, de szerencsére nem is rosszabb.
Hazai szinten az összes korábbi adatvagyon-gazdálkodási és elemzési tapasztalat termékké gyúrása volt a feladat 2004-től: így született meg a hasonlóságelemzés (COCO), a MY-X (2006-2009) és immár sok-sok ezen komplex gondolatiságra épülő, valós tanácsadási élethelyzet. A hasonlóságelemzés univerzalitása eljuttatott a Markó utcától (ahol a büntetés-végrehajtás rendkívüli eseményeinek preventív kezelése volt a tárgyalások középpontjában) az innovatív HR-modulokon át, az ingatlanok automatikus értékbecsléséig, a gyanúgenerálásig, a fenntarthatósági, stratégiai elemzések automatikus és dinamikus készítéséig turisztikai, felsőoktatás, életforma-tudatossági, közbeszerzési, stb. területeken.

VZ: Az egyetemi-oktatás részére is sokat kreáltatok, újítottatok. Nálatok folyamatos szakmai műhelymunka folyik. Azért beszélek többes számban, mert tudom, hogy sok minden egy belső csapatmunka eredménye. Bemutatnád a csapatod?

PL: Örömmel és büszkén! A régi (90-es években kialakult) csapattagok mellé kiképeztünk magunknak egy új generációt: ők ma egy „szimpla” BSC diplomával a valahogy már PhD-t szerzett alternatívákhoz képest félreérthetetlen előnyt élveznek a képzési terhelések megosztásakor. Ők azok, akik az újonnan alakult minőségbiztosítási, kontrolling feladatokat ellátó egyetemi munkacsoport alapját adják. Akik az időközben alakult spin off cégek termékfejlesztését segítik (http://miau.gau.hu/avir/munkatarsak.php). Ők azok, akik a kiképzésük alatt annyi értékes önálló feladatot hoztak létre évközi munkaként, TDK-dolgozatként, ill. szakdolgozat formájában, hogy a következő generációknak nem lesz egyszerű meghaladni ezen teljesítményeket. A csapatszellem alapja a konstruktív kritika, a világos (ön)ellenőrzési pontok (f)elismerése, s természetesen a LLL, vagyis az életen át tartó tanulás: egymástól, a partnerektől, a Hallgatóktól, …

VZ: „Egyedül nem megy. Kell egy csapat. – sokan gondoljuk így.” Bár az a tapasztalatom, hogy ha az építész nem építi a házat, akkor hiába munkálkodnak az építők. Tudom, hogy a csapatmunkátok egyik eredménye az egyetem vezetői információs-rendszerének tervezése és kiépítése. Kiknek készült s mire jó ez az AVIR?

PL: A SZIE AVIR projektje (http://miau.gau.hu/avir) elsődlegesen a döntéshozóknak szól. Azt igyekszik bizonyítani, hogy egy evolutív fejlesztési stratégia mellett mindenkor pontosan azon modulok kialakítása lehetséges, melyekhez már felnőtt az érintett közösség. A projekt célja, hogy az egyszer összegyűjtött adat ne vesszen kárba, az összes vezetői kijelentés bizonyítható legyen, az szakok, az intézményrészek, a HR értékelése rendszeres és objektivitásra törekvő legyen „házon” belül éppúgy, mint a külső benchmarking lehetőségek tükrében, automatikusan és proaktívan feltárva a stratégiai és az operatív beavatkozások leginkább racionális pontjait. Természetesen mindenkor teret adva a vezető döntések szuverenitásának, hiszen mindenről nem rendelkezhetünk soha tetszőleges pontosságú adatokkal.

VZ: Mik a tapasztalatok? Megszerették az egyetem vezetői és döntéshozói? Vannak-e problémák ez ügyben?

PL: Az evolúció lassú folyamat: már az is csoda, hogy egy szervezet képes addig eljutni, hogy tükörbe akarjon nézni. A gyógyulás, a fenntarthatóság az akarattal, a gondolattal kezdődik. Nem tudom megítélni, vajon milyen pozíciókban, milyen valódi gondolatok milyen dinamikával keletkeznek. Egyelőre a példamutatással vagyunk elfoglalva a dft.hu elvei szerint: MOTTÓNK: "MAGUNKON KELL KEZDENÜNK! ELŐSZÖR IS RÁNK KELL, HOGY IGAZ LEGYEN MINDEN, AMIT TANÍTUNK, ÉS AMIRE TANÁCSOT ADUNK. MAGUNKNAK SZABJUK A MÉRCÉT, ÉS MÉRCE SZERETNÉNK LENNI A KEDVES ÜGYFELEINK SZÁMÁRA. EZ A FELELŐSSÉG NAGYSZERŰ LEHETŐSÉG MINDEN FOLYAMAT-GAZDÁNKNAK ARRA, HOGY - AZ ÁLTALUNK SZABOTT MÉRCÉNEK ELSŐKÉNT MEGFELELVE - JÓT CSELEKEDJENEK AZ ÜGYFELEINKKEL ÉS JOBBAN VÉGEZZÉK A MUNKÁJUKAT MINDEN ÁLDOTT NAP." (Forrás: dft.hu)

VZ: A végére hagytam a hasonlóságelemzést. Emlékszem, amikor arra biztattalak, hogy ne csak információ-brókereket, hanem elemzőket, pénzügyi-gazdasági elemzőket képezzetek. Akkor említetted, hogy nyílt kapukat döngetek, mert terveztél és készítettél egy eszközt, amit COCO névre kereszteltél, s elemzőknek szánsz. Ez nekem annyira megtetszett, hogy beszerkesztettem az akkor (2009 január) megjelenő „Funkcionális controlling” c. kötetbe is. Mire jó a COCO? Mi az erőssége? Kiknek ajánlod? Hol érhető el?

PL: A hasonlóságelemzés nem más, mint a tény-alapú döntés-előkészítés, szakpolitizálás egyik univerzalitásra hajló eszköze. Olyan kérdéseket mer megfogalmazni és képes rutinszerűen kezelni, melyekre jórészt nincs best practice. A hasonlóságelemzés nem egyetlen futtatást jelentő bölcsesség, hanem az önismeret rögös útját jelző táblák (virtuális röntgenfelvételek) sorozata, melytől elsődlegesen azt kell elvárni, hogy ki tudja mondani, képes-e a módszer levezetni: mikor nem szabad, nem érdemes még az éppen adott, részleges tényekre támaszkodni, mikor kell kimondani válaszként: nem tudom. Mikor kell visszaadni a robotpilótának a vezérlést az embernek, a döntés minden felelősségével együtt. Ha az önkontroll ezen határvonala felismerhető, akkor a fennmaradó döntési helyzetekre illik objektíven nagy pontosságú elemzési eredményeket adni. A hasonlóságelemzés erőssége tehát a flexibilitás, az objektivitás közelítése, ill. az univerzalizmus esélye. Minden döntés-előkészítőnek ajánlható, aki megtanult/képes tanulási mintákban, ill. ellentmondás-mentesítésben gondolkodni. A hasonlóságelemzés ugyan megjelenik eszközként, de elsődlegesen gondolkodásmód. A jelenlegi oktatási verzió a '''my-x,hu''' címen keresztül érhető el…


VZ: Mit tervezel a távoli, s a közeli jövőre?

PL: A hasonlóságelemzés szakterület-specifikus adaptációin dolgozunk: az AVIR mellett pl. http://miau.gau.hu/myx-free/index_cocottage.php3, ill. http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=dvd
Vagyis például az ingatlan piaci elemzések lehetőségei a piaci szereplők fantáziáját mozgatják éppen. Más piaci partnerek a gyanúgenerálásban látják az széles spektrumú elmozdulás lehetőségét, megint mások az egészséges életmód, a turisztika stratégiai tervezési támogatásában, hogy a triviális üzleti tervezési és előrejelzési aspektusokat csak a végén említsem.
Nemzetközi partnerek a céginformációs adatok automatikus tanácsadássá alakítását feszegetik, illetve a kérdőívek sokszínű elő- és utóértelmezését (pl. félreértett kérdések és hazug válaszok szűrését) szeretnék piacra dobni a klasszikus elemző megoldások kiegészítéseként.
A gazdasági válság egy szempontból mindenképpen fontos mérföldkő az innovációk terjedésében: érzékelhetően nagyobb a kereslet az új gondolatok iránt, mint az korábban bármikor tapasztalható volt.


VZ: Szerintem is nagyobb lett a kereslet az új gondolatok, új elképzelések, s új megoldások iránt. Attól függ milyen a vezetői látásmód. A posztindusztriális kor, a hitelválság, a (munka)idő és a (munka)terület töredezettsége, a versenyből való részleges kiszorulás (gondoljunk a gigacégekre), a bürokritikus-állapot (gondoljunk a közösségi bürokráciára) illetve az alkotó emberek, s műhelyek katalizálják vagy „kényszeríti ki” azt. Mert a gondolkodás nemcsak a kutatásfejlesztési eredmények hatására, hanem kényszer hatására is változik. Mit tesz a SZIE GTK azért, hogy változzon az egyetemes/egyetemi illetve az elemző/szintetizáló gondolkodás?

PL: A változás hajtóereje a felismerés, hogy a jelenlegi helyzetnél vélelmezhetően lehet jobb is. Ezt a felismerési folyamatot valóban katalizálja a kényszer: felsőoktatási törvényt érintő potenciális változások, akkreditációs elvek szigorodásai, a demográfiai és a munkaerő piaci hullámzások és trendek. A lét határozza meg a tudatot! A kutatói lét, ha nem szeparálódik el a valóságtól, akkor valós problémákra igyekszik adekvát válaszokat adni. Tehát a kényszerpályákon mozgó menedzsmenteknek csak nyitott szemmel kell járniuk, vajon mely kutatási műhely ad éppen a számukra is aktuális kérdésekre választ. Ha minden szereplő a jó időben van a jó helyen, akkor megtörténik az elektronhéj-váltás, vagyis új pályára kerülnek a folyamatok…

VZ: Köszönöm a beszélgetést!
PL: KÖSZÖNÖM SZÉPEN!

Azért hasznosak az ilyen, s hasonló szakmai beszélgetések, mert segítik a megértést. Egymás megértését. Mert, "a megértés a tapasztalattá vált tudás végbemenési módja, s mindenestől tapasztalatstruktúrája van." (Gadamer)

A kreativitás egy módja: http://www.youtube.com/watch?v=UKrf2iDCULY


hozzászólások
Olvasói sarok
[ 2011-10-17 ] Pénzfokális- vs. pénzügyi-kontroll - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Köszönöm az érdeklődést, a hozzászó..."
[ 2011-08-29 ] Pénzfokális controlling© - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Örülök, hogy tetszik. Like! Ha tu..."
[ 2011-08-04 ] Szervezetfejlesztés: tréning és kontroll – Beszélgetés tanácsadókkal - Küsz András
"Kedves Zsolt ! A cénégyzet módszer inkább egy busines..."
[ 2011-05-03 ] Modern Vezetői Controlling - Kristóf Péter
"A válaszhoz szorosan kapcsolódik a legutóbbi, A contro..."
[ 2010-10-18 ] A rugalmas vezetésről és kontrollról - Pitlik László
"http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText..."
További témák »
.