A szakmai közösségekről

írta: Véry Zoltán dátum: 2010. május 8. 10:28:50
Címkék: Management Control and Compliance Control

Válságban lenne a szakmai közösség? Nem, nem hiszem, csupán csak formálódik. Az utóbbi években több szakmai egyesület, szakosztály alakult át vagy szerveződött újjá.

A Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a HTE Projektmenedzsment Szakosztály tavaly, a Magyar Controlling Egyesület és az International Controller Verein Magyar Munkacsoport idén szervezi újjá sorait, céljait, működését. Ismerve ezeket az egyesületeket, szakosztályokat, úgy vélem a változás szükségszerű volt. De vajon mit jelent a "szükségszerűség"?

Ma nem lehet huszadik századi módon szakmai közösségeket építeni és működtetni. A konferencia, a taggyűlés, vagy a tanácsadó cégek által vezérelt programok nem annyira vonzók már, mint voltak évekkel ezelőtt. A nemzetközi kiterjedésű fórum- és műhelymunka típusú programokat érdemes előtérbe helyezni. Tudjuk, hogy szakmai közösséget a közös cél, a közös érdek, a kettő tudata illetve a „személyes eszmecsere” igénye tartja össze. Ezek a kötőerők. A szakosztályok, egyesületek alakításához, s mozgatásához a lehetőség/valóság differencia alkalmazása szükséges. A „valóság” környezetként, míg a „lehetőség” rendszerként értelmezhető, s kezelhető. A szakmai fejlődés nem törvényszerű oksági folyamat, hanem a rendszer változási formája. A rendszerfunkciók (diskurzus, tudásmegosztás, konszenzusteremtés, társas konstrukciók, ismeretmegőrzés, stb) differenciálódása. Mert a változásokat a szerkezeti változások, illetve a belső mechanizmusok összjátéka váltja ki, nem a törvényszerűség vagy a szükségszerűség.

Milyen funkciói vannak / lehetnek egy szakmai közösségnek? Ezt a közösség alakítja és dönti el, de néhányat magam is felvetek:

Szakmai Archívum

A vezetői, s projektvezetői közösségek alapvető célja, hogy az elméleti- és gyakorlati-vezetés illetve a projektek tapasztalatait, tanulságait megőrizze, s az archívumát elérhetővé tegye. De ezen túl az is, hogy újabb irányokat, perspektívákat nyisson és bontakoztasson ki. Akár egy folyamatos és intenzív szakmai diskurzus közepette, mely kritikai módon formálja, mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás (mely ugyan annak a dolognak a két oldala) bázisát. Mondhatnám azt is, hogy „ismeretkorpuszát”, ha a vezetői beszédbe került „Body of Knowledge” kifejezésre gondolok. A PMBOK, USMBOK és más BOK típusú nagykönyv, szövegmű vesz körül bennünket. Beleszületünk a *.BOK alapú történetekbe, s mesélünk, olvasunk, tanulunk, meditálunk, értelmezünk, újraértelmezünk. Van a módszertanok alkalmazásával tennivalónk bőven. Rendben, de mi van a módszertanokon túl? Úgy gondolom a praxis. A tudáspraxis. Wissenspraxis, ahogy a németek mondják. Meg kell őrizni a módszertani tudásokon kívül a gyakorlati tudásokat is. Mert a tudás = tenni tudás. Az elméleti tudás meg a gondolkodáshoz illetve a releváns, gyors felismeréshez szükséges.


Szakmai Diskurzus

Kabinetek. Ha a *.BOK típusú (PMBOK, SWEBOK, USMBOK) kötetet fülke / kabinet metafora segítségével értelmezzük, akkor ezekből nemcsak szövegek és ábrák érkeznek hozzánk, hanem hangok, hangfoszlányok, beszédszólamok, mondások, kijelentések is. A narratív hang a beszédszerűség jelenségkörébe tartozik, aminek a felerősödése jól érzékelhető a *.BOK típusú szövegművek megjelenésével. Igen jelentős és kiterjedt a menedzsmentmódszerek szövegformálásába és a szövegszervezésébe fektetett energia és pénz. A *.BOK fülkékben a szakmai személyek, személyiségek helyére a "beszélő" (sok esetben a "megmondó") került. A »ki beszél?« kérdésre nincs egyértelmű és pontos válasz. Sem a beszélő, sem a megmondó egyértelműen nem azonosítható. A »ki beszél?« helyett a »miért mondja?«, »mit mond?« kérdésekre érdemes válaszokat keresnünk és találnunk. Szakmai érvelés és diskurzus útján.

Szakmai Műhelymunka

A HTE PM Műhely egy jó példa és lehetőség arra, miként lehet úgy beszélgetni, hogy mindenki szóhoz jusson – aki szeretne – és ellentmondhasson akár. A szakmai fősodor és a professzúra beszédéhez illetve a *.BOK álláspontokhoz képest. Ennek is van értelme. A kritikus beszéd vagy az ütköztetés előviszi a dolgokat, nem hátra.

A következő műhelymunkanapon (május 27) a vállalati stratégia, a stratégiai vezetők és a projektvezetők illetve projekteredmények kapcsolatáról beszélgetünk. A projektmunka alapú vállalatok (építőipar, szerelőipar, informatikai fejlesztés, kutatás, stb) jól ismerik és kezelik a stratégiai-, operatív-, és projekt-tervezés illetve a vállalatvezetők és a projektvezetők rendszerszerű kapcsolatát és együttműködését. De mi a helyzet a nem-projektalapú munkát végző vállalatok esetén? A beruházási- és fejlesztési-projektek akkor is behálózzák életünket, mert egy ilyen kort, a projektalapú kapitalizmus korát éljük. A fragmentáltság (egyedi előállítás), a szakaszosság (kezdet és befejezés) és a bizonytalanság korszakában élünk. Van, s lesz miről diskurálnunk bőven!.▄


hozzászólások
2010. május 10. 08:16:02

A kötöttségeket én sem szeretem, de kötődéseket igen. Mindig kell egy "csapat", ahova tartozol és jól érzed magad. A hálózati technológiák pedig jól segítik ezt. Az önszerveződés így is benne van a dologban. Mindig van egy szervező-erő, mely működésbe hoz és fenntart egy közösséget. Aztán ha már nincs mit mondanunk egymásnak szétszéledünk és máshol szerveződünk.

Kristóf Péter:A hálózatosodás e téren is megfigyelhető, sőt, egyre inkább irányítóvá válik.
Ahogyan írod - ma nem lehet huszadik századi módon szakmai közösségeket építeni és működtetni. És ez valóban így van. Laza kötődésű közösségek jönnek létre, olykor projekt alapon szerveződve. Összejönnek, beszélgetnek, tapasztalatot, tudást, ismeretet cserélnek és felbomlanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy legközelebb ne jönnének össze ismét.
Egyre kevésbé szeretjük a kötöttségeket - ha ez túl erős, akkor az egyúttal béklyó is: keretbe zárja a gondolatokat.
Ahogyan a szervezetek határai elmosódnak, úgy a szakmai közösségek sem rendelkeznek már éles határokkal. Mondhatni fuzzyfikálódnak (copyright veryz).
Arra azonban érdemes figyelni, hogy ez a tendencia ne oda vezessen, hogy a szervező-erő is teljesen eltűnik, mert akkor olyan se lesz, aki ezeket a diskurzusokat megszervezné!
2010. május 9. 11:45:19

A hálózatosodás e téren is megfigyelhető, sőt, egyre inkább irányítóvá válik.
Ahogyan írod - ma nem lehet huszadik századi módon szakmai közösségeket építeni és működtetni. És ez valóban így van. Laza kötődésű közösségek jönnek létre, olykor projekt alapon szerveződve. Összejönnek, beszélgetnek, tapasztalatot, tudást, ismeretet cserélnek és felbomlanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy legközelebb ne jönnének össze ismét.
Egyre kevésbé szeretjük a kötöttségeket - ha ez túl erős, akkor az egyúttal béklyó is: keretbe zárja a gondolatokat.
Ahogyan a szervezetek határai elmosódnak, úgy a szakmai közösségek sem rendelkeznek már éles határokkal. Mondhatni fuzzyfikálódnak (copyright veryz).
Arra azonban érdemes figyelni, hogy ez a tendencia ne oda vezessen, hogy a szervező-erő is teljesen eltűnik, mert akkor olyan se lesz, aki ezeket a diskurzusokat megszervezné!

Olvasói sarok
[ 2011-10-17 ] Pénzfokális- vs. pénzügyi-kontroll - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Köszönöm az érdeklődést, a hozzászó..."
[ 2011-08-29 ] Pénzfokális controlling© - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Örülök, hogy tetszik. Like! Ha tu..."
[ 2011-08-04 ] Szervezetfejlesztés: tréning és kontroll – Beszélgetés tanácsadókkal - Küsz András
"Kedves Zsolt ! A cénégyzet módszer inkább egy busines..."
[ 2011-05-03 ] Modern Vezetői Controlling - Kristóf Péter
"A válaszhoz szorosan kapcsolódik a legutóbbi, A contro..."
[ 2010-10-18 ] A rugalmas vezetésről és kontrollról - Pitlik László
"http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText..."
További témák »
.