A controlling megújítása

írta: Véry Zoltán dátum: 2010. április 11. 14:31:59
Címkék: Management Control and Compliance Control

Új controlling teóriákra, eszközökre, módszerekre illetve gyakorlatra lesz szükségünk. A komplex, kockázatos üzleti világban túl kell lépnünk az ismert indusztriális sémákon. Több lehetőség közül az élő szervezetek is érthető és adaptálható mintákat nyújthatnak az új vezetésirányítási gondolkodáshoz. Ahhoz az értelmezési és megértési folyamathoz, mely meg kell előzze a modellezést és építést. Dr Kemény Gábor írását ajánlom figyelmükbe ebből a szempontból.

Az élettudományok hatása a vezetői gondolkodásra

Az élettudományos eredmények hatással vannak a gazdasági- és társadalomtudományi diszciplínákra és azok értésére is. Az, hogy az ember rossz úton jár, nem vita tárgya. A vita inkább az, hogy ezt a problémát miként tudjuk megoldani. A tudományos élet elismert szereplői már sok-sok évtizeddel ezelőtt felhívták figyelmünket, de eddig hiába. A megoldás várat magára.

Az élettudományok közé – a biológia, az etológia, az orvostudomány, az ökológia, a pszichológia, a táplálkozástudomány, a toxikológia és a vitaminológia – sorolható. Ezen tudományterületek törvényszerűségei hosszabb–rövidebb idő óta foglalkoztatja az embereket. A biológia, orvostudomány ismert tudományterületnek mondhatók, ezzel szemben például az etológia, az állatok viselkedésének, magatartásának megfigyelése, leírása viszonylag új területnek tekinthető.

Az élettudományi, valamint a gazdaság- és társadalomtudományi folyamatok azonos alapokon való szerveződése – bár még mindig vannak, akik megkérdőjelezik – nem lehet kérdéses. Egyszerű nyelvi hasonlóságokból is kiindulhatunk. Pl. a szervezet szót ugyanúgy használjuk mindhárom területen. Beszélhetünk élő szervezetekről (egy kutya, egy muskátli, vagy akár maga az ember), társadalmi szervezetekről (pl. civil szervezetek) és gazdasági szervezetekről (pl. a vállalkozások). További hasonlóság egy élő szervezet, mondjuk egy eukarióta sejt és egy gazdasági szervezet, mondjuk egy vállalkozás között, hogy mindkettőnek van központja, ahonnan annak tevékenysége, funkciói irányítva vannak. Vizuális szempontból is észlelhető ez a hasonlóság: egy eukarióta sejt és annak sejtmagja ugyanúgy hat, mint egy ország és annak fővárosa.
Az ilyen egyszerű összehasonlításokon túl a hasonlóság természetesen mélyebb alapokon nyugszik. A következőkben olyan hétköznapinak mondható társadalmi és gazdasági példákat szeretnék röviden bemutatni, amelyek esetében ez az átjárhatóság tetten érhető.

Liebig minimumtörvénye
Justus von Liebig a 19. század meghatározó német kémikusa volt. Giessenben végezte tudományos tevékenységének meghatározó részét, ahol most ez egyetem viseli a nevét Számos találmány fűződik a nevéhez, mint pl. a kloroform, a szuperfoszfát vagy a műtrágya. Világhírnevét azonban nem ezeknek a jelentős felfedezéseknek köszönheti, hanem az ő nevét azóta is őrző Liebig féle minimumtörvénynek. A törvény a következőket mondja: A növényi tápanyagok felvételének mértéke és így a hozam nagysága a talajban legkisebb mennyiségben előforduló tápanyaghoz igazodik. Ez a növényélettani felfedezés a mai napokban is a növénytermesztő mérnökök munkájának egyik fő alaptézise. A kérdés, hogy ez a törvényszerűség felfedezhető e, mondjuk a gazdasági szervezetek esetében is? A válasz: igen. Egy vezető mindennapi feladata, hogy feltárja a vállalkozása gyenge pontjait, a szűk keresztmetszeteit, ami a fejlődés vagy egyszerű növekedés útjában áll. Liebig törvényét lefordíthatjuk úgy, hogy: egy vállalkozás teljesítménye a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló erőforráshoz igazodik (szűk keresztmetszetek törvénye).

Várostervezés és a tüdő
A mai nagyvárosok problémája, hogy levegőjük rendkívül szennyezett. Egy forgalmas belvárosban egy légvétel (ami kb. fél liter levegőnek felel meg) emberfej magasságban öt milliárd (!), gyermek magasságban 50 milliárd (!!) porszemet tartalmaz. Amennyiben az emberi szervezet passzív szenvedője lenne ennek a nagy terhelésnek, akkor könnyen belátható, hogy a forgalmas belvárosokban a mindennapi élet ellehetetlenedne, hiszen az emberek légútjait vastag iszapréteg borítaná, ami a légzés megszűnését vonná maga után. Az, hogy ez miért is nem következik be, az a légutak önműködő tisztítóberendezésként való működésének köszönhető. Az orrnyílás szőrzete, a nedves nyálkahártya, a nyálkahártyát borító csillós hámréteg mind – mind olyan funkciók, amelyek a porszennyeződés kiszűrését lehetővé teszik. Amit ebből a várostervezők és a város tisztaságáért (a tiszta levegőért) felelősök tehetnek a következők: a város levegőjét frissítő légáramlást ne akadályozzák magas épületek, az üzemekből a szennyeződést ne hordja a szél a lakott területek fölé, a köztisztasági szervek az utcák tisztogatását megfelelően végezzék. (Mózer Miklós; Körforgások a természetben és a társadalomban. Budapest., 1997. 154 – 155. oldal alapján)

Határok, válaszvonalak
A sejtmembrán szelektíven átjárható, azaz képes szabályozni, hogy mi léphet be a sejtbe, és mi hagyhatja el azt. Sejtmembrán alkotja a sejt falát és a sejten belüli ún. citoszkeletont egyaránt. Egy sejt életében rendkívüli jelentőséggel bír, hogy ez a kettős lipidréteg miként tölti be funkcióját. A társadalom és a gazdaság is számos határvonallal tagolt. Egy vállalkozás is elhatárolódik környezetétől, de talán a jelenséget jobban szemlélteti egy országnak, nevezetesen Magyarországnak a határa. A rendszerváltást megelőzően a magyar állam határa meglehetősen zárt volt, nehezen volt átjárható. Ez a 90-es években lazult, aminek következtében a magyar állampolgárok könnyebben utazhattak külföldre, de ugyanakkor megjelentek a külföldiek is Magyarországon, állampolgárok és gazdasági társaságok (pl. áruházláncok) egyaránt. A határ az ország uniós csatlakozásával tovább „lazult” és a jelenlegi állapotát a múlt évi schengei övezethez való csatlakozással érte el. Ez a folyamatnak az ami lehetővé tette pl. azt, hogy Magyarországot az utóbbi években hetven ezer (fiatal) hagyta el a biztosabb megélhetés reményében.

Az ember felértékelődése
A mezőgazdaság egy sajátosságának tekintik –, hogy eltérően a többi szektortól – elő szervezetekkel dolgozik, a tevékenységei során figyelembe kell venni a növények és állatok biológiai igényeit is. Mára a vezetéstudomány is eljutott arra a szintre, hogy az emberhez énjének megfelelően – mint élőlényhez – próbál viszonyulni. Érdemes visszatekinteni a ma már idejemúltnak tartott taylori tudományos vezetési nézet feltételezéseire. Taylor a munkavállalóról azt feltételezte, hogy: nem szeret dolgozni, csak a pénzért dolgozik, önmagát irányítani nem képes, ezért lehetőleg csak egyszerű rutinfeladatokkal lássuk el és szorosan ellenőrizzük, mert teljesítményt csak így várhatunk tőle. Ezzel szemben a mai kor vezetési nézetei szerint az ember egy kiaknázatlan erőforrás, aki szeret hozzáadni a magáéból, önirányítást és önellenőrzést akar. Teljesítményt akkor várhatunk el tőle, ha olyan klímát teremtünk, ahol mindenki a legtöbbet tudja hozzáadni, az önirányítást és önellenőrzést szélesítjük, a fontos kérdések megoldásában biztosítjuk számára a részvételt.
Amennyiben elfogadjuk ezt a szemléletváltást, akkor egy szinttel feljebb lépve érdemes kitekinteni a magyarországi helyzetre. A politikusoktól, a hírekben a következőket hallhatjuk: a magyar vállalkozó és magánember eltitkolja a jövedelmét, ezért szigorúan ellenőrizni kell; a különböző fantázianevű akciók keretében rekord bírságot szabtak ki és rekord számú vállalkozásnak vonták meg az engedélyét. Valóban ez lenne a megoldás? Nem kellene ezen taylori logikán túllépve, inkább azon fáradozni, hogy a kiaknázatlan erőforrások mozgósításának érdekében olyan feltételeket teremtsünk, ami nagyobb teljesítményben nyilvánul meg?

Funkciók egyensúlyának zavara
Egy emberi szervezet akkor tekinthető egészségesnek, ha a benne lévő funkciók egymással szinkronban, harmóniában működnek. Ilyen funkciók pl. a keringés, légzés, mozgás, kiválasztás, emésztés. Amennyiben egyes funkciók igénybevétele fokozódik, akkor azt bizonyos határokon belül a szervezet támogatja, a többi funkció hozzá igazodik. Jó példa erre pl. ha sportolni kezdünk. Ebben az esetben mozgás funkció fokozódik, amihez „felnő” a keringés és a légzés is (magasabb pulzusszám, szaporább légvétel).

Egy vállalkozást hasonlóan funkciók alkotnak. Beszélhetünk többek között marketingről, innovációról, termelésről, pénzügyekről, humánerőforrás menedzsmentről. Könnyű belátni, hogy egy vállalkozás is csak akkor lesz életképes, ha ezen funkciók egymással szinkronban, egymást támogatva működnek. A probléma akkor lép fel, ha az egyes funkciók túlsúlya, vagy nem elégséges szintje a többi funkció által nem kompenzálható. Pl:hiába termel bőven egy vállalkozás, ha a marketing nem megfelelő színvonala miatt a termékeit nem tudja eladni. Ezek az „egyensúlyzavarok” a vállalkozás végét jelenthetik.

Az előbbi érvek és példák magyarázzák, teszik érthetővé azt a megállapítást, amit a bevezetőben tettem. Azt, hogy a gazdaságot és társadalmat az élettudomány segítségével is megérthetjük. Annak, aki tovább szeretne olvasni, ajánlom figyelmébe Szent-Györgyi Albert és Konrad Lorenz azon könyveit, melyek alaposabban tárgyalják az emberi cselekvés korlátait és következményeit. Lásd: Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom, Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, Emberi voltunk hanyatlása.

hozzászólások
Olvasói sarok
[ 2011-10-17 ] Pénzfokális- vs. pénzügyi-kontroll - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Köszönöm az érdeklődést, a hozzászó..."
[ 2011-08-29 ] Pénzfokális controlling© - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Örülök, hogy tetszik. Like! Ha tu..."
[ 2011-08-04 ] Szervezetfejlesztés: tréning és kontroll – Beszélgetés tanácsadókkal - Küsz András
"Kedves Zsolt ! A cénégyzet módszer inkább egy busines..."
[ 2011-05-03 ] Modern Vezetői Controlling - Kristóf Péter
"A válaszhoz szorosan kapcsolódik a legutóbbi, A contro..."
[ 2010-10-18 ] A rugalmas vezetésről és kontrollról - Pitlik László
"http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText..."
További témák »
.