A döntéstámogatásról

írta: Véry Zoltán dátum: 2008. november 9. 17:19:51
Címkék: Management Control and Decision Support

A controllingtudás a vezetéstudomány, a közgazdaságtudomány, az információtudomány és az embertudományok – például a pszichológia – ismereteiből és azok kapcsolódásaiból épül. Gondoljunk csak a pszichológus Daniel Kahneman 2002. évi közgazdasági Nobel-díjára. A controlling multidiszciplináris szakterület. Ezúttal pillantsunk a döntéshozás terébe.

A döntésről szkriptekben

- Az ember általában képtelen egy döntési szituációt objektív módon felfogni.
Nincs optimális döntés. Korlátozott racionalitás van. (H. Simon 1947; Nobel-díj: 1978)
- A döntés információk átalakítása akciókká. (Forrester, 1961)
- A döntés folyamat, melynek legfőbb mozzanata a választás. (Ackoff, 1968)
- A döntés információkat alakít át információkká. (Nemény Vilmos, 1973)
- A döntés erkölcsi tevékenység is. (Barakonyi Károly, Vezetéstudomány 2006)

Személyiség a döntéshozatalban

A döntéshozó személyisége - amit „humánerő” néven is nevezünk – az egyik legfontosabb döntéshozó tényező. A humánerő kifejezést abból a megfontolásból használjuk, mely szerint: ha létezik lóerő, akkor humánerő is létezik. A humánerő (a fizikai és a szellemi erő) az értékteremtés és értékőrzés célja, egyben aktív részese. Nem erőforrás, mert az erőforrásokat felhasználják, az erőket pedig alkalmazzák.


Személyiségjellemzők

1. Tudattalan erők (Freud)
2. Kifelé forduló vagy befelé forduló személyiségjegyek (Jung)
3. A személyiség döntési folyamattal kapcsolatos csoportjai (Brim szerint)
– Személyiség változók (az egyéni képességek, hiedelmek, attitűdök és motivációk)
– Szituációs változók (megfigyelhető helyzetekre vonatkozó találkozások)
– Interakciós változók (a szituációs- és a személyiségjellemzők közti interakcióból adódó pillanatnyi egyéni-állapotok).
Brim kutatásai bizonyítják, hogy a döntéshozó személyes vonásai ugyanúgy befolyásolják a döntéshozatalt, mint a szituációs és interakciós változók. A döntéshozatal tanult pszichológiai folyamat, mely összefonódik a döntéshozó személyiségével. Az ember nem születik döntéshozói képességgel. Ezt a képességét olyan gondosan szervezett gyakorlatok során fejlesztheti ki, mely tulajdonképpen saját fejlődését és pszichológiai készségét mozdítja elő. http://dlp2.data.hu/2008-10-09/12235135381123631554/vezlel_selleimarika.rtf

Döntéstámogató rendszerek (Decision Support System, DSS)

A döntéstámogató rendszerek kiszolgálják a döntéshozókat. Adatokkal, információkkal, ismeretekkel, eljárásokkal, módszerekkel, praktikákkal és döntési mintákkal illetve a minták következményeinek, hatásainak tanulságaival. A döntéstámogató rendszerek szociotechnikai rendszerek, mert az infokommunikációs eszközök, módszerek és minták alkalmazásán túl az embertudományok (pl: a pszichológia és/vagy a szociálpszichológia) kutatási és gyakorlati eredményeit is felhasználják a döntéstámogató munkában. Úgy, ahogy azt ma már a „military” területeken teszik. Az verseny-intenzív üzleti ágazatok vezetői mindig is sokat „tanultak” ezen területtől. Van tehát tennivaló bőven. (Továbbolvasóknak: Decision Making – HBR, January 2006))

A PANEM KIADÓ jelentette meg ezt a könyvet. Széleskörű ismeretanyagot vehetünk kézbe, mely elsősorban egyetemi-főiskolai hallgatóknak készült. Kár, hogy nagyrészt a gyűjtési és szerkesztési munka látszik a könyvön. A szerzők sok és sokféle ismeretet gyűjtöttek és rendeztek, strukturáltak könyvvé. Kutatva-keresve találok benne önálló (szerzői) gondolatot. Hiányzik a begyűjtött ismeretek interpretálása. Az, hogy miképp alkalmazzuk a bemutatott eszközöket és módszereket a döntéstámogatási gyakorlatban, illetve miképp ne használjuk azokat. Gyakorló vezetőknek ezért nem tudom ajánlani ezt a könyvet, mert a közreadott ismeretek nagy része a 20. századi múltat idézi. A 21. századi vezetésirányítás döntéstámogató eszközei illetve rendszere más, más kell legyen. Más ma a világ, mások a kihívások is. Hiányzik a könyvből az embertudományi aspektus is, annak eszközei és módszerei. Gondoljunk csak a „kilátáselméletre” és alkalmazására. Apró tévedéseket is találunk a könyvben. Például hol van a döntés helye az irányítási struktúrában?! A döntés nem a vezetésirányítási struktúra valamelyik szintje (ahogy azt a szerző írja-rajzolja), hanem az éle. Végigkíséri az az összes vezetésirányítási szintet. A döntéstámogatás az összes vezetésirányítási szinthez kapcsolódik, kapcsolódhat. (lásd az alábbi ábrát) Ezt már közel negyven éve ismerjük. Lásd: Hugh J. Watson – Archie B. Carroll (ed.): Computer for Business (Business Publication, Plano, Texas, 1980) könyvben is amit egy hazai könyvtár kidobott könyvei között találtam. Megmentettem a tudásarcheológusok számára.▄


hozzászólások
2008. november 16. 12:51:59

Kedves Laci!

Köszönöm a részletes hozzászólást és az ütköztetéseket. A posztmodern szemlélet szerint a tudomány területén sem léteznek dominanciák, hanem pluralitás van. Több felfogás, több álláspont létezik egyidőben egymás mellett. Ezt a sokféleséget, sokszínűséget érdemes értelmeznünk és kezelnünk. A gyakorlati munkában is. „… és ahogy a praxisnak megvan a maga specifikus tekintete (’teória’) úgy a teoretikus kutatás sincs saját praxis nélkül;” (egyszerűbben: minden 'tevés-vevés' mögött egy elmélet húzódik) – írja Heidegger. Ilyen elméletek rendelkezésünkre állnak a döntéshozó munkánkhoz is. Válasszon és tegyen-vegyen mindenki a szakmai meggyőződése és belátása szerint. ▄

szerkesztve: Véry Zoltán 2008. november 16. 13:09:41
2008. november 9. 17:24:36


Kérdés: vajon mi a szerepe a hasonlóságelemzésnek és az objektivitásnak a döntéshozatal automatizálásakor?

Reakciók:
"Az ember általában képtelen egy döntési szituációt objektív módon felfogni." DE KÉPES SAKKAUTOMATÁT ÉS HASONLÓSÁGELEMZŐ AUTOMATÁT ALKOTNI...

"Nincs optimális döntés. Korlátozott racionalitás van. (H. Simon 1947; Nobel-díj: 1978)" - VANNAK KONZISZTENSEBB ÉS KEVÉSBÉ KONZISZTENS JÖVŐKÉPEK, vagyis a Sheldon-teória vélhetően pragmatikusan közelíthető...

"A döntés információk átalakítása akciókká. (Forrester, 1961)" - EZEK A SZAKÉRTŐI RENDSZEREK, melyek kiváltják/kiegészítik egyszer talán a folyó szöveges tudásmenedzsment-szimulációt, vagyis a könyvet...

"A döntés folyamat, melynek legfőbb mozzanata a választás. (Ackoff, 1968)" - MELY LEHET OBJEKTÍV (VÖ. HASONLÓSÁGELEMZÉS)

"A döntés erkölcsi tevékenység is. (Barakonyi Károly, Vezetéstudomány 2006)" - EZÉRT NEM LEHET TETSZŐLEGESEN SZUBJEKTÍV

"A döntéshozó személyisége - amit „humánerő” néven is nevezünk – az egyik legfontosabb döntéshozó tényező." - MELY TEHÁT FORRÁSKÓDBA FEJTHETŐ!


"Tudattalan erők (Freud)" - A VALÓDI TUDÁS FORRÁSA! (VÖ. KONRAD LORENZ)

"Szituációs változók (megfigyelhető helyzetekre vonatkozó találkozások)" - AZ EMBERI INTUÍCIÓ KISZÁMÍTHATATLAN, INSTABIL, KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, DE FORRÁSKÓDBA FEJTHETŐ...

"Az ember nem születik döntéshozói képességgel." - HA NEM, AKKOR KI IS HAL...

"A döntéstámogató rendszerek kiszolgálják a döntéshozókat. Adatokkal, információkkal, ismeretekkel, eljárásokkal, módszerekkel," - A LÉNYEG A MÁR LÉTEZŐ EMBERI KÉPESSÉGEK FORRÁSKÓDBA FEJTÉSE!


TOVÁBBI RÉSZLETEK: http://miau.gau.hu/myx-free

Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.


Olvasói sarok
[ 2011-10-17 ] Pénzfokális- vs. pénzügyi-kontroll - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Köszönöm az érdeklődést, a hozzászó..."
[ 2011-08-29 ] Pénzfokális controlling© - Véry Zoltán
"Kedves Daventura! Örülök, hogy tetszik. Like! Ha tu..."
[ 2011-08-04 ] Szervezetfejlesztés: tréning és kontroll – Beszélgetés tanácsadókkal - Küsz András
"Kedves Zsolt ! A cénégyzet módszer inkább egy busines..."
[ 2011-05-03 ] Modern Vezetői Controlling - Kristóf Péter
"A válaszhoz szorosan kapcsolódik a legutóbbi, A contro..."
[ 2010-10-18 ] A rugalmas vezetésről és kontrollról - Pitlik László
"http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText..."
További témák »
.