Gyakran vannak erotikus álmai? - útmutató a személyiségtesztekhez

írta: Tóth Irén dátum: 2009. február 16. 05:29:59
Címkék: személyiségteszt, állásinterjú, CPI

Egyre több vállalatnál alkalmazzák szívesen a kiválasztásnál az úgynevezett személyiségteszteket, melyek segítségével állítólag jóval pontosabb kép rajzolható meg a jelentkezőről, mint amit az állásinterjún elmond magáról. Füllenteni, azaz kedvezőbb képet rajzolni magunkról, nehéz, de nem lehetetlen.

A személyiségtesztek általában igaz-hamis, vagy éppen feleletválasztós kérdőívek, melyek közös jellemzője, hogy általában kevés időt adnak a kitöltésére, éppen azért, hogy ne lehessen gondolkodni a válaszokon, illetve a rendelkezésre álló idő alatt ne nagyon legyen lehetőség átlátni vagy átgondolni a teszt felépítését. Hibájuk ugyanakkor, hogy aki már a sokadik ilyet tölti ki, általában jó eséllyel ki tudja cselezni a rázósabb kérdéseket.

Nem mindegy, milyen tesztet adnak

A világban rengetegféle személyiségteszt létezik, köztük vannak olyanok, melyek többé-kevésbé ideálisak egy állásinterjú betöltéséhez – általában az úgynevezett CPI teszt szokott a legtöbbször előkerülni, illetve ezek valamilyen mutációi. Az eredményeket mindig szakember értékeli ki, nem egy-egy kérdés befolyásolja azt a személyiségprofilt, ami kialakul, hanem kérdéscsoportok összessége.

http://allas.mfor.hu/oneletrajz.html


Bár a CPI tesztben is vannak elég különös kérdések, a bevett gyakorlat szerint az arra adott válaszokat a munkáltató nem is ismerheti meg, csak a szakember összefoglaló véleménye jut el hozzá. Ez a kérdéseket látva talán jól is van így. Léteznek ugyanakkor olyan tesztek, amiket szinte kizárólag az ideg és elmegyógyászatban használnak, ezért ha például Szondi vagy Rosarch tesztet tennének elénk véletlenül, egészen nyugodtan megtagadhatjuk a kitöltését, de ilyenre még nemigen volt példa.

Mit kell tenni a kemény kérdéseknél?

Elégedett vagyok a székletemmel. Gyakran járok WC-re. Néha különös, megmagyarázhatatlan gondolataim támadnak. Igaz vagy hamis? Többek között ehhez nagyon hasonló kérdésekkel is szembesül az, akit egy CPI teszt elé ültetnek le. A teszt jellemzője, hogy nagyon sok olyan kérdés van benne, ahol nem lehet egyértelműen eldönteni, mi a jó válasz, és az sem biztos, hogy van egyáltalán jó válasz az igaz, vagy hamis opciók közül.

A fenti húzós kérdésekre is érdemesebb inkább őszintén válaszolni, különösen akkor, ha gyakorlott versenyzőként nem ismeri valaki a teszt szerkezetét, ugyanis ha nem az igazságot karikázzuk, más kérdésekre adott válaszainkból könnyen kiderülhet a turpisság, bár való igaz, hogy kevesen szeretnek ebben a témában egyértelműen nyilatkozni. Gyakorlott interjúzóknak éppen ezért a teszt már ujjgyakorlat, hiszen tudják, hogyan épül fel a szerkezete, és mire kell figyelni, többek között ezért is van vita a szakemberek között arról, hogy minden esetben megfelelő módszer-e a személyiségteszt alkalmazása –különösen akkor, ha a pályázónak van rutinja a kitöltésben.

Visszatérő elemek

Az említett teszttípus egyik „trükkje”, hogy egy-egy témát tóbb kérdéssel is körbejár, ugyanazt 150 kérdéssel később megkérdezik fordítva, vagy éppen még egyszer simán felteszik azt a kérdést, amire már a teszt elején válaszoltunk. Éppen ezért is van kevés idő, hogy ne legyen idő átlátni a teszt szerkezetét. Például ilyen lehet a „Könnyen teremtek kapcsolatot másokkal” – „Társaságban inkább visszahúzódó vagyok” kérdéspár is, ahol egyik kérdés gyakorlatilag a másik ellentéte. Ugyanezt a módszert lehet utánkövetni a „Gyakran járok WC-re” – „Kiegyensúlyozott az életem” jellegű kérdéspárnál is, hiszen a gyakori mellékhelyiség-látogatásból könnyel lehet stresszes, nyugtalan életmódra következtetni, ami viszont semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott.

Sok ilyen kérdéscsoport van a személyiségtesztben, amit alapos átolvasgatás után pontosan ki lehet venni, akkor pedig főleg, amikor különféle külső okok miatt nincs lehetőség helyben megíratni a tesztet (pl. a jelöltnek jelenése van az aktuális munkahelyén, nem ér rá a HR, stb.). Ilyenkor az is előfordulhat, hogy otthon kell kitölteni – ezzel viszont az egésznek semmi értelme, mert pár átolvasás után meg lehet találni azokat a válaszokat, amivel kedvező személyiségprofil rajzolható ki – még különösebb pszichológiai tudás nélkül is.

Lóvá lehet tenni az értékelőt?

hirdetés
Bizonyos mértékig igen, de természetesen a tesztek értékelői azért mélyebb összefüggéseket is ki tudnak olvasni, olyasmiket is, ami a kitöltőnek nem nyilvánvaló, vagy éppen nem gondol rá, így teljesen azért nem valószínű, hogy egy talán nekünk is új személyiséget sikerüljön a tesztben kialakítani. Általában döntően nem is ez befolyásolja a kiválasztást, mindenesetre, ha az derül ki, hogy nem igazán vannak valakinek vezetői képességei, az egy-egy pozíciónál kedvezőtlen lehet (noha az ezzel kapcsolatos kérdések könnyen felismerhetőek).

Nem kell tehát félni a személyiségteszttől, az tulajdonképpen csak egy eszköz a mélyebb megismerésre (a fenti teszt esetén pl. a részletes válaszokat a megrendelő nem is kapja meg) és átverni sem érdemes őket – az életben úgyis minden kiderül (bár addigra már az eredményekre úgysem fog senki sem emlékezni).


hozzászólások
berkalkulator az mforon
Olvasói sarok
[ 2009-03-30 ] Van értelme a szombati munkanapnak? - arató márk
"Kedves Irén! Teljesen egyetértek az írásával. Emell..."
[ 2009-02-11 ] Illemkódex konferenciákra - supahstar*
"Konferencián az otthagyott somlói galuskás tálak ellop..."
[ 2009-02-11 ] Mik a jó értekezlet titkai? - supahstar*
"Az enyém 3 órára is, bár az első 10 után már csukva va..."
További témák »
.