Csak a csend – meddig várjunk állás ügyben válaszra?

írta: Tóth Irén dátum: 2009. január 8. 05:29:59
Címkék: állásinterjú, várakozás, önéletrajz

Általános jelenség a hazai munkaerőpiacon, hogy a jelentkezések jó részére semmiféle visszajelzés nem érkezik, nemcsak az önéletrajz elküldése után, hanem esetleg a sokadik kört követően is hirtelen megnémulhat a potenciális munkáltató. Meddig érdemes várakozni, be kell-e telefonálni a személyzeti osztályra?

Sokakat bosszant, hogy hiába küldik el számos helyre önéletrajzukat, sok esetben semmiféle válasz nem érkezik a jelentkezés sorsáról, de az is előfordulhat, hogy az első, második, sőt akár az utolsó interjú után válik köddé a megcélzott vállalat. Egyes tanácsadók a folyamatos kommunikációt és érdeklődést javasolják, ezzel azonban könnyel lehet ellentétes hatást elérni, a HR osztály, vagy a leendő vezér titkársága morcos lesz, és csak azért sem a jelentkezőt fogják választani. Sokszor a cégek a beérkező önéletrajzok hatalmas számával indokolják a válaszmentességet, azonban számos esetre van példa, amikor menet közben módosul a felállás: nem engedélyezik a pozíciót, kerül valaki belülről az állás betöltésére, vagy rosszabb esetben feltűnik az egyik felsővezető unokaöccse.

http://allas.mfor.hu/oneletrajz.html


Ha süket fülekre talál az önéletrajz

Különösen a mostani gazdasági helyzetben számíthatunk arra, hogy a nagyon speciális tudást nem igénylő álláshirdetésekre többszörös lesz a túljelentkezés. Sokan úgy gondolják, hogy mindenre lőnek, ami nagyjából esélyes lehet, ezért érdemes a CV-t úgy elkészíteni, hogy az teljesen az adott pozícióra szabott legyen – a sorozatban küldött önéletrajzok ideje lejárt.

Jobb esetben érkezik legalább egy e-mail, hogy a jelentkezés beérkezett a céghez, ahol a gyakorlottabb HR-esek rögtön hozzáteszik, ha adott időn belül nincs válasz, akkor nem is érdemes a továbbiakban reménykedni. Jellemzően a komolynak tűnő jelölteket néhány nappal a jelentkezés beérkezését követően felhívják, ha azonban a határidő után egy héttel sem történt még semmi, azt az állást nagy valószínűséggel már érdemes elfelejteni. Érdemes időről időre figyelni a hirdetést is, ha eltűnik, és utána még napokig nem hívják a jelentkezőt, szintén ki lehet húzni a pozíciót a listából. Az általános esetekből kiindulva, a jelentkezés elküldése utáni 2 hét alatt a legtöbbször már kiderül, hogy egyáltalán behívják-e a pályázót interjúra, vagy sem.

Odatelefonálgatni különösebben nem érdemes, maximum akkor, ha valamilyen hibaüzenet jön vissza jelentkezésünk után.

Majd értesítjük

Ha sikerül bejutni személyes interjúra, az már fél siker – azonban itt is rengeteg mindent el lehet rontani (erről az Állásmustra korábbi cikkei bőséges példákkal szolgálnak). Gyakorlottabb interjúzók az interjú hossza, hangulata, a kérdések alapján jó eséllyel fel tudják mérni, hogy lesz-e következő kör, ezen képességek elsajátítása a kezdő versenyzők számára is hasznos lehet.

Az egyik legfontosabb, hogy ki kell használni a lehetőséget, és kérdezni. Miért ürült meg a pozíció, ki és mit csinált ott pontosan előtte, volt-e korábban nagyobb átszervezés, megvan-e már a státusz, vagy még csak terveznek vele – mindezekből sok fontos információt lehet leszűrni. (Ha nem másik székből, hanem az utcáról tárgyal a jelentkező, akkor az utolsó kérdést nagyon finoman lehet csak feltenni.)

Ugyan nincs két egyforma beszélgetés, de rossz jel lehet a viszonylag rövid idő alatt (5-10) perc lezajló beszélgetés, ennyi idő alatt aligha sikerülhet bárkit is megismerni, kivéve, ha a HR vagy a fejvadász csak egy gyors előszűrést végez. Figyelni kell a beszélgetőpartner arcát, gesztusait – ilyen helyzetben sok interjúztató próbál pókerarcot viselni, de messze nem mindenkinek sikerül. Szintén kedvezőtlen körülmény lehet, ha olyan tulajdonságokat hangsúlyoznak erőteljesen, amivel az adott pályázó nem jelentkezik (pl. vezetői gyakorlat, értékesítői véna), de ez lehet a későbbi bérlenyomás eszköze is. Figyelni kell a végén az elköszönésre, a metakommunikációra – sok interjúztató már az ajtóban közli ilyen módon a végeredményt.

Ha az első interjú után 1-2 héttel nincs visszajelzés, és a beszélgetésen sem merült fel konkrét dátum, akkor szintén kihúzható a pozíció a listáról az esetek döntő többségében.

Az utolsó pillanatban is vissza lehet táncolni

hirdetés
Nem gyakori, de előfordul olyan eset is, amikor a biztos állás válik egyszer csak semmivé. Egy távközlési cégnél megtörtént, hogy a jelölt megkapta a konkrét igen választ, majd a cég és a HR-es hölgy is nemes egyszerűséggel köddé vált. Évekkel később – mikor már mindkét fél más helyen, ugyanannál a cégnél dolgozott – hogy a vezetés az utolsó pillanatban mégsem engedélyezte a pozíciót, csak erről elfelejtettek szólni.


Hasonló történt egy középvezetői állásra jelentkező úrral is, aki reggel 8 órakor megérkezett az első munkában töltendő napra, ahol is az elé siető HR-es sajnálkozva közölte vele, hogy az ígért állás egyszerűen mégsem létezik. Az úr lélekjelenlétének köszönhetően azonnal indult volna ügyvédhez és a bíróságra, így egy viszonylag kedvező kompenzációban egyezett meg végül a céggel. A hasonló estek elkerülése végett is fontos, hogy lehetőleg az ajánlatot írásban kell kérni, illetve megkell próbálni már előre informálódni ismerősöktől, szakmából – technikailag az is megtörténhet, hogy felvesznek valakit, majd pár óra múlva a próbaidő keretein belül elküldik. (Szerencsére ilyet azért nagyon kevés komoly cég kockáztat).

Amennyiben konkrét ajánlat érkezett az utolsó körben, akkor viszont már nyugodtan lehet telefonálni, érdeklődni, hogy ne várjunk feleslegesen – különösen ha több lehetőség közül is lehet dönteni.


hozzászólások
.